2015. szeptember 8. – Kedd, Szűz Mária születése, Kisboldogasszony

Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: ,József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg a népét bűneitől.” Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül,
és az Emmánuel nevet adják neki,
ami azt jelenti: „Velünk az Isten.”

Mt 1,18-23

Elmélkedés:

Jézus édesanyja, Szűz Mária születésének ünnepét tartjuk a mai napon, amely ünnepet a magyar hagyomány Kisboldogasszony napjának nevez. Az evangéliumok, amelyek a Megváltó születésével kezdődnek, nem számolnak be külön erről az eseményről, amely évekkel Jézus születése előtt történt. A mai napon a liturgikus év rendje szerint Jézus születésének hírüladásáról szól az evangélium. A részletből megtudjuk, hogy Mária a Szentlélek közreműködésével foganta méhében gyermekét. Isten őt, egy szüzet, egy egészen tiszta és bűnöktől mentes leányt választott ki arra, hogy a Megváltó anyja legyen.
Egy régi magyar mondás szerint az év folyamán Kisboldogasszony napjának hajnalán kel fel legszebben a nap. Elődeink szokása volt, hogy e napon a szabadban várták a napfelkeltét, mert egyes hagyományok szerint ekkor a felkelő napban meg lehet pillantani a bölcsőben fekvő Máriát. A régiek gondolkodása valószínűleg azért köti a naphoz, a világító égitesthez Mária személyét, mert ő hozta világra a világ világosságát, az igazság napját, Jézus Krisztust, akinek születésével új nap, új korszak köszöntött be az emberiség történelmében.
Figyelmünket, tekintetünket irányítsuk ma Máriára, az Úr Jézus édesanyjára, hogy hitéből, alázatosságából, szeretetéből, tisztaságából és engedelmességéből erőt meríthessünk!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Atyánk, szent Istenünk, te Krisztus által meghívtál minket, hogy Szövetséged tagjai legyünk. Örömmel vesszük magunkra az engedelmesség igáját, és Irántad való szeretetből kötelezzük magunkat, hogy akaratodat keressük és követjük. Nem vagyunk már magunké, egyedül a tied. Ültess oda, ahova akarsz, használj fel munkára, vagy hagyj csak szenvedni, lehessek tevékeny vagy legyek elfelejtve. Magasztaljanak fel vagy alázzanak meg, adj mindent bőségesen, vagy maradjak üresen és teljesen kifosztva. Engedelmes leszek akaratod és parancsod szerint.