2014. július 1. – Kedd

Jézus egy alkalommal hajóba szállt, és tanítványai követték őt. Egyszerre
csak heves vihar tört ki a tavon, úgyhogy a hullámok elborították a hajót,
Jézus pedig aludt. Tanítványai odamentek hozzá, és fölkeltették: „Uram,
ments meg minket! Elveszünk!” Jézus így szólt hozzájuk: „Mit féltek,
kicsinyhitűek?” Aztán fölkelt, és parancsolt a szélnek meg a tengernek.
Erre nagy csendesség lett. Az emberek csodálkozva kérdezték: „Kicsoda ez,
hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?”
Mt 8,23-27

Elmélkedés:

A vihar lecsendesítésének történetét Máté úgy fogalmazza meg, hogy
tulajdonképpen nem a természeti csoda a lényeges, hanem a tanítványokkal
folytatott párbeszéd. A leírás az apostolok kicsinyhitűségből fakadó
félelmét szembeállítja Jézus nyugalmával. Ebből arra következtethetünk,
hogy Máté evangélistának az lehetett a célja, hogy a történetet
felhasználhassák az emberek hitre tanításában, nevelésében. Jézus
közelében ugyanis nincs helye a hitetlenségnek. A keresztény ember teljes
bizalommal hagyatkozik rá, s hittel követi őt.
Két szempontból is hasznos volt a korai Egyház számára a történet
mondanivalója. Az első keresztényeknek egyrészt sok nehézséggel és
üldözéssel kellett szembenézniük, s joggal érezhették, hogy a közösség
hajója viharban van. Ezekben a helyzetekben bizalommal fordulhattak
Jézushoz: „Uram, ments meg minket!” Ezzel kifejezték hitüket, illetve azt,
hogy érzik Jézus jelenlétét és számítanak segítségére.
Másrészt a fiatal Egyház soraiban bizonyára akadtak olyanok, akiknek –
talán éppen az üldözések miatt – gyengébb volt a hitük. Az ő erősítésüket
is szolgálta annak tudatosítása, hogy Jézus nem hagyja el szenvedő vagy
üldözött híveit, és még álmából felébredve is képes azonnal csodát tenni.
Ne aggódjunk és ne legyünk kicsinyhitűek! Az Úr mindig velünk van, ezért
nem veszhetünk el az idők viharaiban sem.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mikor nyugtalan voltam, csillapítottad gyötrelmeimet. Mikor fáradt voltam,
Te adtál pihenést. Mikor egyedül voltam, szeretetet hoztál. Mikor beteg
voltam, gondoskodtál rólam. Mikor megsértettek, Te segítettél. Mikor
idősödtem, mosolyt varázsoltál arcomra. Mikor gondjaim voltak,
megosztottam veled és segítettél. Mikor boldog voltam, örömömben is részt
vettél.
Boldog Kalkuttai Teréz
Evangelium minden nap