2014. május 10. – Szombat

Abban az időben, amikor Jézus Kafarnaumban az élet kenyeréről beszélt,
tanítványai közül, akik (szavait) hallották, többen azt mondták: „Kemény
beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?” Jézus tudta, hogy tanítványai
méltatlankodtak miatta, azért így szól hozzájuk: „Ez megbotránkoztat
titeket? Hát ha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol
azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a test nem használ semmit. A
szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet. De vannak közöttetek, akik
nem hisznek.” Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, hogy kik nem hisznek
benne, és hogy ki fogja őt elárulni. Aztán így folytatta: „Ezért mondtam
nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki.”
Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és többé nem jártak
vele. Jézus ezért a tizenkettőhöz fordult: „Ti is el akartok menni?” Simon
Péter ezt válaszolta neki: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad
vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje.”
Jn 6,60-69

Elmélkedés:

Jézus eucharisztikus beszédének fogadtatásáról számol be Szent János a mai
evangéliumi részben. Bár Jézus a beszédben kifejezetten jelezte, hogy
tanítványai legyenek vele egy közösségben, a hallottak után sokan mégis
elhagyják őt. A vele való közösség összetartó ereje éppen az ő testének
vétele követői részéről. Valójában nem tudjuk meg, hogy miért tartják
„kemény beszédnek” az Úr szavait az elpártolók, az viszont egyértelmű,
hogy nem akarnak közösséget vállalni vele. Nem arról van szó, hogy a
hallgatóság nagyobb tömegéből némelyek elfordulnak tőle, hanem arról, hogy
olyan tanítványok, akik korábban hittek benne és vele tartottak, most
mégsem tudják hittel elfogadni a hallottakat. Valószínűleg nem is értik,
hogy mit takar Jézus azon kijelentése, hogy ő az élet kenyere és testének
evését kéri.
Az elutasításokkal szemben János evangélista Péter apostol példáját
állítja elénk. Talán az elfordulókhoz hasonlóan sem ő, sem a többi apostol
nem értették Mesterük beszédét, mégis vele maradnak. Nem távoznak, mert
felismerik, hogy Jézus szavai igazak, s tanítása az örök élet felé
irányít. Jézus szavai szerint csak azok fognak hinni benne, akiket az Atya
hozzá vonz. Ennek igazságát szemlélteti a tény, hogy ők továbbra is vele
maradnak.
Előttem is két út, két lehetőség áll. Döntésemet egyértelműen jelzi, hogy
magamhoz veszem-e az élet kenyerét.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Nagylelkűségedet csodáljuk az Oltáriszentségben,
amelyben titokzatos módon jelen vagy és magadat adod nekünk. Mély hálát
érzünk irántad, hiszen te egészen egyszerű módon, megtört kenyérben adod
magadat nekünk. Egyszerű módon adsz lehetőséget arra, hogy veled
egyesüljünk. Irántad való szeretetünk jeleként veszünk téged magunkhoz.
Változtass, alakíts át minket, hogy áldozattá váljunk és neked ajánljuk
életünket!
Evangelium minden nap