2013. augusztus 14. – Szerda

Jézus egy alkalommal így oktatta tanítványait: Ha testvéred vétkezik ellened, menj, és figyelmeztesd őt négyszemközt! Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két társat, hogy kettőnek a tanúbizonysága vagy háromé tanúsítsa a dolgot. Ha rájuk sem hallgat, mondd meg a hívek közösségének! Ha a hívek közösségére sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.
Bizony, mondom nektek: Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is. És bizony, mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják azt mennyei Atyámtól. Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.

Mt 18,15-20

Elmélkedés:

Az evangéliumi részben ma arra találunk javaslatot, hogy az egymás közti nézeteltéréseket miként lehet testvéri, keresztény módon elrendezni. Jézus azt tanácsolja, a fokozatosságot megtartva igyekezzünk jó hatással lenni másokra, amikor valamilyen hibájukra figyelmeztetjük őket.
A javaslat gyakorlati megvalósítása során azonban nehézségekbe ütközünk. Amikor valakit a lehető legnagyobb körültekintéssel és szeretettel figyelmeztetünk az általa elkövetett bűnre, sokan inkább megsértődnek, megneheztelnek ránk. Ez a könnyebb reagálás, mintsem hogy belássák hibájukat. Másokban ugyan mindenki könnyen észreveszi a hibát, de önmagunk gyengeségét nehéz felismerni vagy bevallani. A testvéri figyelmeztetés eszközéről emiatt mégsem szabad lemondanunk. Tapintatosság, türelem, bizalom és őszinteség szükséges ahhoz, hogy bárkit is a javulás útjára vezessünk, és arról sem feledkezhetünk meg, hogy farizeusok volnánk, ha bennünk ugyanazok a hibák megvannak, de nem törekszünk azok kijavítására. A kényszerítés vagy a fenyegetőzés sosem lehet eredményes. Ha az illető belső késztetést érez az általunk javasolt útra, akkor hasznossá vált a testvéri figyelmeztetés. Ha ezt nem érzi, akkor türelmet kell iránta tanúsítanunk.
Elsősorban ne a másik emberben található rosszal küzdjünk, hanem azzal, ami bennünk van.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Jóságos Istenem, hálás szível köszönöm Neked mindazt, amivel mindennap elhalmozol Jóságodból, köszönök mindent azok helyett és nevében is, akik ezt nem teszik meg. Édes Jézusom, határtalan Jóság! Milyen sokat tettél azért, hogy az emberek viszontszeressenek. Miként lehetséges mégis, hogy sokan nem szeretnek Téged? Szent kegyelmeddel eltökélem, hogy amennyire csak képes vagyok, szeretlek Téged mindenek fölött!