2013. július 11. – Csütörtök, Szent Benedek apát, Európa fővédőszentje

Egy alkalommal: Péter megkérdezte: „Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Mi lesz a jutalmunk?” Jézus így válaszolt: „Bizony, mondom nektek: ti, akik követtetek engem a világ megújulásakor, amikor az Emberfia dicsőséges trónjára ül, együtt ültök majd vele tizenkét trónon, hogy ítélkezzetek Izrael tizenkét törzse felett. Sőt mindaz, aki elhagyja értem otthonát, testvéreit, nővéreit, atyját, anyját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap, és elnyeri majd az örök életet.”

Mt 19,27-29

Elmélkedés:

Péter apostol a tanítványok jutalma felől érdeklődve fordul Jézushoz, a Mesterhez: „Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Mi lesz a jutalmunk?” (Mt 19,27). Emberi kérdés. Az emberi vágyat kifejező ez a kérdés. Evilági jutalomra váró kérdés.
Legyek őszinte magamhoz! Bennem is felmerült már ez a kérdés. Hisz annyi lemondással jár a Krisztus-követés! Annyi kereszthordozást jelent! Annyi próbatételt! Miért csinálom mindezt? Miért vállalom újra és újra? Mi ad erőt, hogy kitartsak Krisztus mellett? Mit kapok Istentől életáldozatomért?
A kérdés evilági, de a válasz nem. Miként a jutalom sem elsősorban ehhez a világhoz kötődik. A jutalom maga Isten és az ő szeretete. Minden hiányt és űrt bennünk önmagával tölt be Isten, aki a legnagyobb kincsünk, s aki „minden kincset megér.” Isten önmagát adja nekünk már ebben a világban is, és a vele való örök együttlét lesz a mennyországban a jutalom. A jutalomban már itt részesülünk, s ez teljesedik be az örök életben. Isten nagylelkűsége az örök életet ajánlja fel nekem és mindenkinek. Van-e ennél nagyobb jutalom? Van-e ennél nagyobb, amit kaphatok? Kinek elég a százannyi, ha annál többet is kaphat? Az örök élet, az üdvösség az, amiért mindenről érdemes lemondani. Ezt teszik a ma ünnepelt Szent Benedek követői, a bencések és minden szerzetes. Nem földi, hanem égi jutalomért.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Istenünk, add, hogy a Te akaratodat mindig készségesen teljesítsük, hogy Jézus bennünket is testvéreinek tekinthessen. E világ gondolatai nem a Te gondolataid, e világ útjai nem a Te útjaid. Add, hogy ebben a világban élve bátran vállalhassuk, hogy sokan ostobának tartanak minket, mert szeretnénk a Te útjaidon járni. Vezess bennünket a Te parancsaidnak útján, a hit útján végső célunk, a teljesség felé!

(Forras:Net)