Napi evangélium

2013. július 6. – Szombat

Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt nekik: „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek. Senki sem tesz régi ruhára új szövetből foltot, mert az új szövet kiszakítja a régit, és a szakadás még nagyobb lesz. Új bort sem töltenek régi tömlőkbe: mert így kiszakadnak a tömlők, a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új bor új tömlőkbe való; akkor mindkettő megmarad.”

Mt 9,14-17

Elmélkedés:

Böjt, násznép, vőlegény, új és régi szövet, bor és borostömlő – csak kapkodjuk a fejünket a mai evangéliumot olvasva. Miről is van itt szó? Miről beszél Jézus valójában? Látnunk kell, hogy az evangélisták jó néhány évvel, évtizeddel a Jézus-esemény után írták meg művüket. Az írásos lejegyzést megelőzően Krisztus élete és tanítása a szóbeli igehirdetés által terjedt, illetve maradt fenn. Máté evangélista e szóbeli igehirdetésben szereplő olyan mondásokat fűz egybe, amelyek közös alapja a mondások tartalma. Ennek fényében már letisztul számunkra a mondanivaló.
Jézus két időszakról beszél. Először arról az időről, amikor itt van a világban, együtt van tanítványaival, másodszor arról az időszakról, amikor már eltávozott körükből, visszatért a mennybe, ahonnan jött. Az elsőben a tanítványokat nem a böjtölés vagy a szomorkodás jellemzi, hanem az együttlét öröme. Úgy örülnek Jézus jelenlétének, ahogyan egy násznép örvendezik két fiatal házasságkötésekor. Jézus távozásával új időszak kezdődik. A tanítványok és követőik számára ez a próbatétel ideje. Ekkor derül ki, hogy ki tart ki a hitben, kinek mennyire erős a Jézussal való kapcsolata. Ebben az időszakban új lelkületre van szüksége a tanítványoknak ahhoz, hogy megőrizzék hitüket. A megújulás nem külsőségeket jelent, hanem a belső odaadottságot az Úrnak. Ez a korszak már felkészülés Jézus második eljövetelére. Boldogok vagyunk, ha hittel várjuk ezt az eljövetelt.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Köszönöm Teremtőm, hogy embernek születhettem erre a világra, amely telve van csodával. Köszönök minden új napot, minden új lehetőséget, köszönöm a munkakedvet és hogy mozogni tudok, hogy találkozhatom más emberekkel. Köszönöm az egyedüllétet és a pihenést, a virradatot és az alkonyt, a nyílt horizontot. Itt állok, kezeim telve vannak ajándékaiddal, segíts nekem, hadd osszam meg önmagamat másokkal.
(Forras:Net)