Napi evangélium

2013. április 22. – Hétfő

Abban az időben így szólt Jézus: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshol, az tolvaj és rabló. Aki viszont az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Az őr ajtót nyit neki, a juhok pedig hallgatnak szavára. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. Miután mind kivezette, előttük halad, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Az idegent nem követik, sőt elfutnak tőle, mert az idegen hangját nem ismerik.”
Jézus ezt a hasonlatot mondta nekik, de ők nem értették meg, hogy miről beszél. Jézus ezért így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok az ajtó a juhok számára. Akik előttem jöttek, azok tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül, ki- és bejár, s legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.”

Jn 10,1-10

Elmélkedés:

A mai példabeszédben Jézus a következőket mondja: „A jó pásztor életét adja a juhokért. Én vagyok a jó pásztor. Életemet adom a juhokért” (Jn 10,11). Amikor Jézus egyértelműen saját küldetéséről mondja el ezt a példázatot, tanítványai még nem sejtik, hogy az elhangzottak hamarosan valósággá fognak válni. Mesterük viszont mindvégig tudja, hogy azért küldte őt a mennyei Atya a világba, hogy odaadja életét az emberekért, s küldetése kereszthalálával teljesedik be. A kereszten valósággá válik, ami korábban tanítás, elmélet, jövendölés volt részéről.
A példázatban a benne hívőket bárányokhoz hasonlítja Jézus. A mi Jézussal való személyes kapcsolatunkra is érvényes ez a hasonlat, hiszen ő jó pásztorként vezet minket, az ő bárányait. Ne értsük félre szavait! Ő nem arról beszél, hogy „bárgyú birkák” vagyunk, akik ész nélkül követjük a nyáj többi tagját, hanem arról, hogy ő a mi vezetőnk. Ismer minket, és nevünkön szólít minket, gondoskodik rólunk, nem hagyja, hogy elvesszünk, törődik velünk, miként a pásztor a rábízott nyájjal. Érdemes engedelmesen követnünk Jézust, aki az örök életre vezet minket. Érdemes megőriznünk a közösséget vele. Nem csak ő ismer minket, hanem mi is jól ismerjük szavát, hangját, tanítását.
Jézus hangját akkor ismerem, ha rendszeres hallgatom őt, olvasom tanítását. Jézus hangját akkor követem, ha megtartom tanítását és a tőle megismert igazság szerint élek. Van-e bennem hit, hogy őrá bízzam magamat, életemet, lelkemet?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, irgalmas Isten, adj nekünk alázatosságot, reményt és erős hitet! Add hogy a szeretet Lelke, a te Lelked ékesítsen minket. Segíts egymáshoz tiszta szeretetben közelednünk, mert ez minden parancs foglalata és beteljesítése. Segíts, hogy a békesség és az egyetértés fiai lehessünk, és így méltók legyünk rá, hogy boldognak nevezzen minket szent Fiad!
 

(fORRAS:INTERNET)