2012. augusztus 22. - Szerda

Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek
országa olyan, mint amikor egy gazda kora reggel kiment, hogy szőlőjébe
munkásokat fogadjon. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal,
elküldte őket a szőlőjébe. A harmadik óra körül megint kiment, s látta,
hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren. Ezt mondta nekik:
„Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megadom majd nektek.” Azok el is
mentek. Majd a hatodik és a kilencedik órában újra kiment és ugyanígy
cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül is, és újabb ácsorgókat
talált. Megkérdezte tőlük: „Miért álldogáltok itt egész nap tétlenül?”
Azok ezt válaszolták: „Mert senki sem fogadott fel minket.” Erre azt
mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe!”

Amikor beesteledett, a szőlősgazda így szólt intézőjéhez: „Hívd össze a
munkásokat, és add ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig!” Először
azok jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra körül kezdtek, és egy-egy
dénárt kaptak. Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy nekik többet
fognak adni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor átvették,
zúgolódni kezdtek a gazda ellen: „Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak,
és ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik a nap terhét és hevét
viseltük!” Ő azonban ezt felelte az egyiküknek: „Barátom, nem vagyok
igazságtalan veled. Nemde egy dénárban egyeztél meg velem? Ami a tied,
fogd és menj! Én ennek az utolsónak is annyit szánok, mint neked. Talán
azzal, ami az enyém, nem tehetem azt, amit akarok? Vagy rossz szemmel
nézed, hogy én jó vagyok?” Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből
utolsók!
Mt 20,1-16a

Elmélkedés:

Emberi szemmel nézve a gazda igazságtalanságot követel abból a
szempontból, hogy az egész nap dolgozóknak ugyanannyi bért ad, mint
azoknak, akik csak egyetlen órát dolgoztak. Abból a szempontból viszont
nem történt igazságtalanság, hogy az abban az időben szokásos napi
munkabért, az egy dénárt, pontosan megkapták azok, akik egész nap
fáradtak. A többiek elvégzett munkájukhoz képest valóban többet kaptak,
mint amennyi járt volna nekik, de ez a gazda nagylelkűségének köszönhető.
A bér mindenkinek ugyanaz, de a később munkába állókkal nagylelkű a gazda.
A történet azt példázza, hogy Isten minden embernek ugyanazt a jutalmat
szeretné adni a földi élet után, és ez az üdvösség. Az üdvösség minden
ember számára Isten nagylelkűségének ajándéka, amelyért azonban legalább
egy keveset dolgozni kell.
Imádság:

Szentséges Atyánk, szenteld meg életünket! Kísérj minket hatalmaddal, hogy
tanúsíthassuk: Te, aki mindenek forrása vagy, egyedüli forrása vagy a
szeretetnek és a szabadságnak. Köszönjük neked az Istennek szentelt élet
ajándékát, mely a hitben téged keres, s a maga egyetemes küldetésében
mindenkit arra hív, hogy a Hozzád vezető utat járja.

Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/