A jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. (Róm 8,18)
Néhány éve kaptunk egy szerény kinézetű virágot,
melynek a neve: "Nagyböjt rózsája". A házunk előtt ültettük el, és
időnként meglocsoltuk. Tél közeledtén tanácstalanok voltunk, vajon át
kell-e ültetnünk, vagy zárt helyre vinnünk. Azt javasolták, hogy hagyjuk
ott, ahol van, túl fogja élni a telet. Így tettünk, és a rózsa levelei a
tél alatt is zöldek maradtak. Amikor a nagyböjt időszaka elközelgett, a
növény megélénkült, és virágbimbók jelentek meg. Majd kibomlottak az
élénk, rózsaszínű virágok, sokkal hamarabb, mint a többi virágos növény.
Húsvét előtt, a rózsa virágai és levelei mindig csodálatosan
kiteljesednek.
Jó emlékeztető volt ez számunkra a Krisztusba vetett reménységre.
Megpróbáltatásokon, kísértéseken és bajokon mehetünk keresztül, és a
viharok összetörhetnék életünket. Mégsem ez történik. Minden nagyböjti
időszak lehetőség arra, hogy Krisztusnak a világ bűneiért hozott
áldozatát lássuk magunk előtt. Az elcsendesedés és elmélkedés
gyümölcseként tudjuk igazán értékelni Isten szeretetét felénk - a
dicsőséges feltámadás ígéretét, a Krisztusban való életet és a húsvét
minden ajándékát. A nagyböjti rózsához hasonlóan, mi is elkezdünk
lassan, de biztosan haladni az élet teljessége felé.
Imádság: Drága Urunk, amint a hitben
előrejutunk, és a Krisztus áldozatára emlékezünk, segíts növekednünk és
virágoznunk a bizonyságtevő életben. Ámen.
A húsvét a Krisztusba vetett jelent és eljövendő életet hirdeti.
IMÁDKOZZUNK AZ ÉLET VIHARAI KÖZÖTT VERGŐDŐKÉRT!
Kapcsolódó hírek:
Jobbulást
MEGBECSÜLÉS.
Levél Billynek, a bohócnak
Ma olvastam. Mt 14,22-33.