A fővárosi Kossuth téren reggel 8 órakor katonai tiszteletadás mellett - Orbán Viktor kormányfő jelenlétében - felvonták, majd félárbocra engedték Magyarország nemzeti lobogóját. Szombaton az 1849. október 6-án Aradon kivégezett 13 honvédtábornokáról és a Pesten kivégzet Batthyány Lajosról, Magyarország az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről tartanak megemlékezést.  A kegyeleti megemlékezés kifejezésére a lobogó egész nap félárbocon marad, majd a gyásznap másnapján vonják le.

Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Központi Zenekara, valamint a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepségen Magyarország történelmi zászlói is felsorakoztak a Parlament épülete előtt. Ezt követően, 9 órakor a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást és megemlékezést tartottak, ahol Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet.

Áder János köztársasági elnök a Vas megye Rátóton mondott beszédet az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen.

Az áldozatként hullajtott vérből mindig élet sarjad, a gyásznak pedig "az élet felé kell fordulnia" - hangoztatta a köztársasági elnök szombaton a Vas megyei Rátóton az aradi vértanúk napján elmondott beszédében.

Áder János azt mondta, hogy az 1848-49-es szabadságharc értelme nem a Habsburg-ház trónfosztása volt, hanem Magyarország polgárosodása, a kiegyezést követő évtizedek soha nem látott kulturális és gazdasági fejlődése.

A köztársasági elnök Rátóton abban az emlékparkban mondta el beszédét, ahol a hagyomány szerint 1861-ben a haza bölcse, Deák Ferenc ültetett tizenhárom tölgyfát az Aradon kivégzett mártírok emlékére, és ahol az országban egyedülálló módon valamennyi aradi vértanú nevét külön díszsíremléken örökítették meg.

Áder János úgy fogalmazott: a kiegyezés során a magyarok lépésről lépésre visszahódítottak "mindent, amit Világoson, Aradon vagy Pest-Budán 1849-ben eltiportak. Életté és valósággá vált mindaz, ami 1849 októberében végképp elveszni látszott".

Az aradi tizenhármak mártírhalála, Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök és 1848 valamennyi hősének vértanúsága a kiegyezés utáni egyedülálló felemelkedésben, a magyar polgárosodásban nyeri el értelmét. Abban, hogy megértsük, nemcsak az a kérdés, igazunk van-e, hanem az is, hogy az igazságból mennyit vagyunk képesek elfogadtatni a bennünket körülvevő világgal - mondta az államfő.

Véleménye szerint 1848-49 és a Deák Ferenc által szorgalmazott kiegyezés azt is üzeni számunkra, hogy nem önfeladást jelent a gyászt életerővé, a csatavesztés tanulságait győzelemmé formálni.

"Épp ellenkezőleg. Ez a dolgunk, mert van, amikor halni kell a hazáért, és van, amikor élni és tenni kell érte" - mondta a köztársasági elnök.

Deák Ferenc is így tett, amikor tölgyfákat ültetve tisztelgett a vértanúk emléke előtt, és tette, amit kellett, hogy győzelemre vigye mindazt, amiért a szabadságharc hősei életüket áldozták - fűzte hozzá.

Október hatodikát a kormány 2001-ben  nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává.