Mindennapok .

MÁLNA GYÓGYÍTÓ HATÁSAI.

10 éve | [Törölt felhasználó] | 2 hozzászólás

Málna (Rubus idaeus L. )
Az egész északi féltekén honos, 1-2 méter magasra megnövő cserje, szárát apró szőrök borítják. Nem szereti a mediterrán vidéket és a hideg síkságokat sem, a sziklás, erdős területeken érzi jól magát. Gyümölcséért termesztik is, készül belőle lekvár, szörp, pálinka. A híres osztrák linzertorta is málnalekvárral van töltve. Fehér virága május-júliusban nyílik, termése július végére fejlődik ki.

A Rubus nemzetségnév a latin ruber szóból ered, jelentése vörös, amely a termés levének vörös színére utal. A málna honos Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein, elterjedt Észak-Amerikában.
A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik.Összetett levele 5, ritkábban 7 levélkéből áll, amelyek felszíne ráncos, a levélkék fonáka fehéren molyhos. Fürtvirágzatában a virágok fehér színűek, bókolók. Nemesített, termesztett fajtái adják a közismert gyümölcsöt.

Többek között cserzőanyagot, tannint, flavonoidokat, polipeptideket, A-B-C-D-, és E-vitaminokat, vasat, kálciumot, foszfort és magnéziumot tartalmaz. C-vitamin tartalma különösen jelentős.
Dioszkoridész a növény latin nevét (Idaeus) a krétai Ida hegytől eredezteti, ahol Zeus gyerekkorát töltötte.

A rontás alatt álló csordát át kell hajtani a málnabokorban, tartják Nagy Britanniában. Németországban a halottas házban málnaágakat szórnak a földre, hogy a halott lelke hamar megnyugvást találjon.
Molière idejében azt tartották, gyógyítja a gyomorfájást.
Kínában a májat gyógyítják vele, valamint a női nemi szervek stimulálására, a menstruáció szabályozására és a szülés megkönnyítésére használják.

Az Egyesült Államokban a mai gyógyfüvesek egy csipet cayenne borssal a kéz és a láb vérkeringésének javítására, gyömbérrel együtt pedig hányinger ellen használják.
Gyógyhatása levelének van. Csak a vadon termő málna levele (Rubi idaei folium) értékes, csak az gyógynövény. Májustól szeptemberig gyűjtjük. 4-5 kg friss levélből lesz 1 kg száraz drog.

Kellemes ízű, vízhajtó hatású gyógytea készíthető belőle. Számos bajra hoz enyhülést, például bélgörcsökre, gyomorfekélyre. Enyhíti a hányingert, segíti az emésztést. Összehúzó hatású, hasmenés esetén is ihatjuk a teáját.

Gyereknek adhatjuk hasfájásra. Torokfájásnál gargarizálásra, afta, fogínyvérzés esetén szájöblögetésre használjuk.

Tonizáló hatása van a miometriumra (a méh simaizomzatára) így erősíti a tolófájásokat, megkönnyíti a szülést. Fájdalmas menstruációt enyhít. Fehér folyásra irrigálni kell vele.
Immunrendszer erősítő és lázcsillapító tulajdonsága is van.

Külsőleg bőrfertőzésekre, szembántalmakra használhatjuk.

A levelekből forrázatot készítünk. Termesztett változatával ellentétben az erdei málnalevélből kitűnő gyógyteát lehet készíteni. Legjobb éhgyomorra, ekkor szívódnak fel belőle legjobban a hatóanyagok.

Idült vastagbélgyulladásnál napi egy csészével kell inni, amíg a gyulladás el nem múlik. Köszvény ellen is napi egy csészével szükséges, csökkenti a húgysavat. Nátha, láz esetén iszogassanak erdei málnalevél teát, csökkenti a kellemetlen tüneteket.

Enyhíti a görcsös menzeszt, erősíti a méhfalat, ezért vetélés kivédésére is használják. Mivel a méhizom működését szabályozza, a pete megtapadása után 12 hétig, és szülés előtt és után 2-3 hétig is ajánlatos inni napi egy csészével belőle.
Erősíti a fogakat, a körmöt, a csontokat, védi a bőrt. Pattanások elmulasztására is használják, ilyenkor a napi egy csésze teaivás mellett a bőrt külsőleg is kell mosogatni a teájával.
Élénkítő, frissítő hatása miatt mindennapi fogyasztásra is ajánlott. Gyerekek ötéves kortól ihatják fél adagban, azaz csapott teáskanálnyi teafűből 2,5 dl forró vízzel készítve.

Már 1941-ben megjelent a Lancet nevű, elismert brit orvosi szaklapban, hogy a málnalevél egy olyan hatóanyagot tartalmaz, melynek kedvező hatása van a méh izmaira.
Részlet Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában című könyvéből.
Forrás: györgytea

Címkék: 2013.julius.4.