Sion fiai, vigadjatok és örüljetek, mert Istenetek, az ÚR megadta nektek a szükséges esőt, záport hullat rátok ősszel és tavasszal, mint régen.
24 Megtelnek majd a szérűk gabonával, bőven ömlik a sajtókból a must és az olaj. 25 Kárpótollak azokért az évekért, amelyekben pusztított a sáska, a szöcske, a cserebogár és a hernyó: az a nagy sereg, amelyet rátok küldtem. 26 Ehettek majd jóllakásig, és dicséritek az ÚRnak, Isteneteknek a nevét, mert csodát tett veletek. Nem kell szégyenkeznie népemnek soha többé. 27 Akkor megtudjátok, hogy én Izráellel vagyok, és hogy én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek, senki más! Nem kell szégyenkeznie népemnek soha többé.

EMLÉKEZÉS SZEPTEMBER 11-RE.

Az Úrnak lelke nyugszik rajtam... Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket. (Ézs 61,1-3)

Az elmúlt évben emlékeztünk a New York-i kereskedelmi központ ikertornyai elleni támadás 10 éves évfordulójára. Számomra a legmegrendítőbb kép az volt, ahogy a manhattani kórházak sürgősségi osztályainak dolgozói a betegekre vártak, akik sosem érkeztek meg. A kezelt betegek száma jóval kevesebb volt a vártnál, mivel a legtöbb ember, aki ott rekedt az ikertornyokban, porrá égett.
Még a szörnyű tragédiák után is figyelmünk gyorsan visszafordul az evilági dolgok felé - a politikusok csatározásaira, a szélsőséges csoportok rosszindulatára, a lényegtelen dolgokra, melyek elhomályosítják mélyebb, nagyobb elhívásunkat, amelyet Isten teremtményeiként kaptunk.
Hová megyünk veszteségeink, csalódásaink, tragédiáink után? Isten azon munkálkodik, hogy új életet teremtsen életünk romjaiból. Mindannyian elhívást kaptunk arra, hogy követei legyünk Istennek, aki teljességet hoz ebbe a poros, sebesült világba.

Imádság: Teremtőnk, csodálatos teremtményeket alkottál a porból. Segíts, hogy megláthassuk és elvégezzük feladatunkat, és új életet vigyünk otthonunkba és a világba. Ámen.

Hol vehetek részt Isten új életet teremtő munkájában?

IMÁDKOZZUNK A KATASZTRÓFÁT ÁTÉLT KÖZÖSSÉGEK ÚJJÁÉPÜLÉSÉÉRT!