Példa.16,32. "Jobb a hosszútűrő az erősnél,és aki uralkodik a maga indulatján annál,aki várost vesz meg."

  A Biblia feltárja előttünk,a bűn terjedését földünkön,hogy a bűn minden emberre elhatott,s még a természet is érzi a bűn súlyát. /Róm.8,19-23./ EGW. irja:"Az ember teremtéskor nemes testi és lelki tulajdonságokat kapott. Tökéletes Istennel összhangban élő lény volt. Gondolatai tiszták,céljai szentek voltak.De az engedetlenség megrontotta ezeket a nemes erőket és tulajdonságokat és a szeretet helyét az önzés foglalta el. A bűn következtében az ember természete annyira legyengült,hogy saját erejéböl képtelen lett volna a gonosz hatalmának ellent állni,de Istenünk e

egy mentő tervet készített az ember megmentésére,"Hála Istennek ezért az áldozatért.

 Bölcs Salamon feltárja gondolatában,hogy a bűn következtében indulatosság, harag féltékenység lett urrá az emberi természeten. Ugy e milyen könnyen kerülünk a sértődékenység csapdájába? Szinte észrevétlenül. Van ebböl a romlásbol szabadulás? Érdekes megjegyzése van erre NOVO TYIHVINI lelkigondozónak:

  "Van még egy szenvedély ami végett az ember a magányosság csapdájába kerülhet,ez a sértődékenység. Ugyan miféle szenvedély ez? Kérdezhetné valaki? Én nem vagyok sértődékeny,és nem ítélkezem. Engem bántanak,és ez miatt megbántótom. Ez csak természetes. A valóságban azonban a sértődékenység egyik legkomolyabb szenvedélyünk lehet. Arra utal hogy az ember eltávolodott Teremtőjétöl. Hiszen amikor az ember szivében Isten él,

akkor az embert benső erő,és bátorság tölti el. Képes elviselni felebarátja minden gyengeségét,annélkül hogy elveszítené benső békéjét és iránta való szeretetét. Még akkor is ha felebarátja megsérti őt.Ellenkező esetben az ember aki elveszítette a kegyelemet,és eltávolodott Istentöl,nem rendelkezik benső szilárdsággal.Nem képes elviselni még egy óvatos megjegyzést sem.Nem érzékeli az emberek szeretetét és mindent félre magyaráz. Még a jótetteket is. Ha a sértődékeny ember nem érzi felebarátja jóságát,akkor még kevésbé képe s megérteni annak problémáit és nehézségeit is.Csak önmagát látja,csak önmagát érzékeli. "Mondtak nekem valami kellemetlent, megsértettek megbántottak."Soh anem gondol arra hogy a másik lelke is fájhat,és ezért beszél kellemetlen dolgokat.

 HOGYAN KÜZDJÜNK A SÉRTŐDÉKENYSÉG ELLEN?  Mit tegyünk abban a pillanatban,amikor a sértettség összeszorítja torkunkat,és könnyeket hoz     hoz a szemünkbe?

  II.Sám.16,5-13. Egy történetet tár elénk a Biblia, Dávid királyságára csapást mért egy puccs,amit saját fia eszelt ki

hogy a királyi trónt apjátol elvegye. Ezért gyilkosságra készült, s Dávid fájdalommal látta,hogy legjobb vezérei miként állnak át az ellenséges oldalra. Menekülése közben egyik legjobb ismerőse Sémei csunyán szidja,kővel hajigálja a menekülő király csapatát. De Dávid akit az Ur lelke vezet még ebben a nehéz percekben,nem sértődik, meg. Azt mondja: "Hagyjátok,hadd szidalmazzon,hátha az Ur mondta neki" Netalán az Ur rátekint nyomorúságomra, és jóval fizet nekem az ő átkai helyett." Milyen csodálni való tulajdonság? A Biblia feljegyzi még Judás sértödöttségét,hogy milyen fájdalmas véget ért élete mert nem igyekezett belőle kigyógyulni.

  ELSŐ SZABÁLY: Ne mutassuk ki sérődöttségünket amennyire csak lehet.Ennek már önmagában nagy értéke van. Hiszen a bennünket megsértő ember maga is szenved attol,hogy megsértett minket,sokszor bánja is már a féktelenségét,figyelmetlenségét,és számára nagy megkönnyebbülést jelent,ha látja hogy nem sértődtünk meg szavaiért.

  MÁSODIK SZABÁLY: Ne engedjük meg hogy a sértettség nyomán,rossz gondolatok töltsék meg lelkünket. A sértettség olyan ajtó,ahol a legbutább és leghamisabb gondolatok hatolhatnak be lelkünkbe. Pl. Engem nem szeretnek. Minden rossz. Én is rossz vagyok? Ennyi rosszakaró ember él körülöttem? Ezek a Sátán koholmányai.

Még ha szivünk össze is szorul, a fájdalomtol,akkor se engedjük be magunkba az ellenségtöl a démonoktol eredő gondolatokat,hanem kezdjünk el imátkozni azért,hogy a sértettség égető forrósága,mielőbb kialudjon bennünk.

  HARMADIK SZABÁLY:  Imátkozz! Ez egy hatékony ezköz a sértettség ellen. A felebarát iránti cselekvő szeretre sarkal bennünket az öszinte ima. Talán megtapasztaltuk már,hogy amikor megéljük a sértés miatti fájdalmat,és az egéssz világot sötétnek látjuk,épp akkor fordul hozzánk valaki egy kéréssel.Az ilyen embert maga Isten küldi hozzánk,hogy elfeledkezzünk sérelmeinkröl,önmagunkrol,és felebarátainkra koncentráljunk.A bennünk ily módon felébredő felebaráti szeretet,minden vigasztalásnál többet ér,és meggyógyítja  beteg lelkünket.

  Egy ismerősöm barátom beszélte el nekem tapasztalatát: Egy anya ő aki egy éves gyermekével várakozott egy fogorvosi rendelőben. Nem volt kire hagyja a gyeremeket és magával kellett vinni. A gyermek egy ideig csöndben volt, de ő az aki leggyorsabban megunja az egyhangú várakozást,és hangos sírásba,tiltakozásba kezdett. Mire egy túloldalon ülő asszony igy reagált a hangoskodó gyermek anyukájára: Miért nem  hagytad otthon azt a kölköt,nem látod hogy itt ennyi embert nyugtalanít? Az anyuka benső fájdalmában készült visszavágni a faragatlan várakozó páciensnek. De azt mondta Jött egy benső hang,s ezt hallatta vele: Te Márta,te keresztény asszony vagy, Isten gyermekei nem vágnak vissza a sértésekre! Szó nélkül eltürtem mondja,és mikor haza mentem első dolgom az volt,hogy bemenjek a szobámba és hálát mondjak Drága Jézusomnak,hogy erőt adott,a sértések legyőzésére.

Ugye vannak követendő példák? S ha követjük a benső hangot, Sátán meg fog szégyenülni próbálkozásaival.