A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a
tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a
Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus - pénteki
keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt.
Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával
pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber
nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A
húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi
ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés
A név eredete
Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére
tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a
napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: "nagyhét", a
húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken "fehérhét" -
fehérvasárnapig tart.
A húsvét héber neve "pészah". A szó "kikerülés"-t, "elkerülés"-t
jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány
vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol
név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található
meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: "kikerülés".
Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Ose egy
germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost)
úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt
forrás:
rozsakert.bloglap.hu
Kapcsolódó hírek:
A Föld
Szabó Endre: Járnak megint enyhébb napok...
Dsida Jenő: Pünkösdi várakozás