Július 1-től életbe lép a szigorított KÖTELEZŐ SZÜLŐTARTÁS!- perelhet a szülő ha nem kapja meg a neki járó szülőt illető tartást!

Július 1-től életbe lép a szigorított KÖTELEZŐ SZÜLŐTARTÁS!- perelhet a szülő ha nem kapja meg a neki járó szülőt illető tartást!Pereskedéssel..

Pereskedéssel járhat, ha nem fizeti a szülőtartási díjat!

FIGYELEM – MEGSZAVAZTÁK – JÚLIUS 1-TŐL ÉLETBE LÉP A KÖTELEZŐ SZÜLŐTARTÁS!!!

Habár nem új jogintézményről van szó, a módosítással mégis nyomatékosítanák a gyermekek szüleik irányába fennálló tartási kötelezettségét. Több kivétel is akad, amikor nem kötelező szülőtartást fizetni.

A szülőtartás nem új jogintézmény, azt már az Alaptörvény hatályba lépését megelőzően is szabályozta a Családjogi törvény, valamint a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv is tartalmazza – a rokontartás szabályai között – a szülőtartásra vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a törvény jelenleg hatályos szövege is rögzíti, hogy tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a gyermeknek a szülőjével szemben.

A 2016. május 3-án az Országgyűlés elé terjesztett módosítási javaslat az indoklás szerint azonban azt hivatott nyomatékosítani, hogy a nagykorú gyermekek szüleik irányában fennálló tartási kötelezettsége kiemelt jelentőséggel bír a rokontartás szabályaihoz képest, ezért külön kiemelést igényel, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni a rászoruló szüleikről.

Mostantól perelhet az is, aki ténylegesen eltartja a szülőt, de nem rokon

„Olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények – nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával – gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől” – áll a javaslatban.

A módosító javaslat tehát egy igényérvényesítési lehetőséget vezet be arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívüli okból rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett olyan személy gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége.

Az ilyen indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését a javaslat szerint a tényleges tartást nyújtó személy követelheti az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül.

Ez utóbbinak az a jelentősége, hogy a Ptk. jelenleg hatályos szabályai szerint a szülőt illető tartás iránt alapvetően maga a szülő indíthatott pert, vagy az ő érdekében és az ő egyetértése mellett a járási hivatal. A tényleges tartást nyújtó személy – hacsak nem maga is tartásra kötelezett rokon – perindítását a Ptk. ezidáig nem tette lehetővé – magyarázta a hirado.hu-nak Sztanó Judit ügyvéd.

2013-ban még elutasítottak egy ilyen típusú keresetet

2013-ban például a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elutasította a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás által az időskorúak otthonában gondozott szülő térítésidíj-különbözetének megfizetése érdekében a gyermekekkel szemben benyújtott keresetét.

„Hiába mondja ki az Alaptörvény, hogy a felnőtt gyermekeknek kötelességük idős szüleik eltartása, azt a mindennapi élet során sokan nem tartják be, és szinte lehetetlen betartatni” – írta akkor közleményben a helyi idősotthon fenntartója.

A bíró az ítélet indoklása során azonbaazonban azt mondta, a felperes ugyan helyesen hivatkozott az Alaptörvény azon rendelkezésére, amely kimondja, hogy a gyermekek felelősséggel viseltetnek szülőik felé, ez azonban nem jelenti, hogy automatikusan, és minden esetben, minden költséget át lehet hárítani a tartásra kötelezhető hozzátartozóra.

Az ügyben a szülő ráadásul nem volt peres fél, az idősek otthonát fenntartó társulás és az alperesek között pedig nem állt fenn olyan jogviszony, amely alapján a gyermekek kötelezhetőek lennének a térítésidíj-különbözet megfizetésére – hangsúlyozta akkor a bíró, aki akkor arra is hivatkozott, hogy ilyen például akkor állna fönn, ha egy tartási vagy öröklési szerződést kötő hozzátartozó bízta volna meg az intézmény az idős gondozott ellátásával.

„Ha a szülő idősek otthonában él, de a jövedelme nem elegendő arra, hogy ezt fizesse, vagyona sincs, akkor ez az intézmény a javaslat szerint saját jogon indíthat mostantól pert. Nem kell azt mondani a bentlakónak, hogy ’vagy bepereled a gyerekedet, hogy fizessen helyetted, vagy kiteszünk az utcára’” – fogalmazott Illés Blanka ügyvéd a hirado.hu-nak.

A szakember szerint tehát a módosítás arra alkalmas, hogy nem szükséges egy idős embert lehetetlen helyzetbe hozni, és nem kell azt sem megvárni, hogy a járási hivatal pereljen, hanem mostantól ezek az intézmények saját kezükbe tudják venni az adósságok behajtását a bentlakó rokonain is.

Az Európai Unió országai mind ismerik a szülőtartás intézményét. Ezzel a kérdéssel foglalkozni is kell, hisz a demográfiai adatok alapján egyre kevesebb a gyermek és egyre több az idős ember – fogalmazott Illés Blanka, aki ugyanakkor aláhúzta, hogy a tartási kötelezettség sehol nem automatikus, mindenhol vizsgálják, hogy milyen okból kerül a szülő olyan anyagi helyzetbe, hogy nem képes már magát eltartani. Emellett például a Német Polgári törvénykönyv is kiemeli, hogy csak akkor jár a szülőtartás, ha az adott szülő eleget tett a gyermek felé a gondoskodási kötelezettségének – magyarázta Ilés Blanka.

Ki számít idősnek?

Sztanó Judit szerint sem a törvényjavaslat, sem az indokolása nem tér ki arra, hogy mit kell tekinteni a jogszabály alkalmazása szempontjából idős kornak. Amennyiben a törvényjavaslatot elfogadják, úgy ezt minden bizonnyal a bírói gyakorlat alakítja ki – fogalmazott.

A szülőtartás iránti perekben eddig kialakult bírói gyakorlat szerint az igény jogszerűsége szempontjából a nyugdíjkorhatár betöltésének fontos szerepe lehet, de egymagában ez nem alapozza meg az igényt.

A bíróságnak a megfelelő döntéshez tisztázni kell a tartást igénylő szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait, valamint egészségi állapotát, családi viszonyait és életkörülményeit is – magyarázta Sztanó Judit.

Illés Blanka pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a tartásdíjat elsősorban pénzben kell szolgáltatni, de más módot is elrendelhet a bíróság, ha valamelyik fél kéri, hogy például személyesen ápolják őt és ne az ápolónőt fizessék – ez azonban csak akkor lehetséges, ha ez ellen a kötelezett nem tiltakozik.

Több feltételnek kell megfelelni

A gyermek szülő felé fennálló tartási kötelezettségének több feltétele is van, így önmagában egy bizonyos kor elérése nem alapozza meg a fizetési kötelezettséget.

A szülő ugyanis csak abban az esetben jogosult tartásra, ha önhibáján kívül rászorult és nincs tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa, vagy volt élettársa.

Bizonyítani kell

„Olyan eseteket láttam, ahol a szülő betegségre hivatkozott, de ha egy igazságügyi szakértő nem támasztja alá, hogy az adott szülő tényleg munkaképtelen, akkor nem fog tartásdíjat kapni. A bírói gyakorlat szerint, akinek csökkent a munkaképessége, az is köteles a megmaradt munkaerejét hasznosítani, és abból a megélhetését finanszírozni. Emellett a legtöbb ügyre az jellemző, hogy a gyermeknek is van gyermeke, és miután eltartja a gyermekét, valamint saját magát, utána már nem marad akkora jövedelme, amiből a szüleit is el tudná tartani – vagyis a tartási képesség hiányának megállapításával végződnek legtöbbször ezek a perek” – mondta Illés Blanka.

A fentiek tehát azt mutatják, hogy a gyermek teljesítőképessége a szülőtartás alapvető feltétele.

Ha tehát egy nagykorú gyermek például munkanélküli és betegsége folytán csökkent munkaképességű és csak alacsony összegű szociális járadékban részesül, úgy alapvetően nem várható el, hogy abból még a szülőjét is támogassa.

Jogvita esetén a perek során nemcsak a szülő, de a gyermek kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyait is nagyon alaposan fel kell tárni.

Súlyosan kifogásolható magatartás esetén nem jár tartás

A jelenleg is hatályos szabály azt mondja ki, hogy érdemtelen a tartásra az a szülő, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezett gyermekétől nem várható el.

A törvény ezt az általános megfogalmazást tovább szűkíti azzal, hogy ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére.

A bíróság részéről alapos vizsgálatot és mérlegelést igényel, hogy mi minősül ilyen kirívóan súlyos magatartásnak, de például a gyermek bizonyított bántalmazása ebbe a kategóriába tartozhat.

A rossz kapcsolat nem mentesít

Önmagában azonban a szülő és a gyermek közötti rossz viszony nem ad alapot a szülőtartás alóli mentesülésre – húzta alá Sztanó Judit.

Illés Blanka pedig arra híva fel a figyelmet, hogy az esetekben a bíróság egyedileg határozza meg, mi számít kirívóan súlyos esetnek, és ide tartozik például az alkoholizmus is, vagy az, ha a gyermeket más nevelte fel helyette, vagy például rendszeresen rágalmazza mások előtt.

Sztanó Judit elmondta: ismert olyan döntés a bírói gyakorlatban, melyben megállapította a bíróság, hogy a szülő az általában elvárhatónál durvább nevelési módszereket alkalmazott és nem nyújtotta az elvárható szeretet a gyermekének, azonban mivel a nagykorúságáig a gyermek lakhatását és nevelését biztosította, így a bíróság szerint nem tanúsított olyan erkölcsileg elítélendő magatartást, ami az érdemtelenséget indokolná.

„Praxisomban a szülőtartással kapcsolatos ügyek ritkák, tapasztalatom szerint ezek a perek a családjogi ügyek kisebb csoportját teszik ki. Gyakorlatomban leginkább olyan ügyek fordultak elő, amelyekben az alperes, azaz a gyermek vagy arra hivatkozott, hogy nem rendelkezik olyan jövedelemmel, hogy saját gyermekei mellett a tartást igénylő szülőt is eltartsa, vagy pedig azzal védekezett, hogy a szülőnek más, a tartási sorrendben őt megelőző tartásra kötelezhető rokona (házastársa, volt házastársa) van.

Tapasztalatom szerint a szülőtartás iránti perekben is előfordul, hogy a tartásra jogosult szülő arra hivatkozik, hogy a gyermeke a „papíron megjelenő”, bevallott jövedelménél a valóságban lényegesen többet keres és kedvezőbb anyagi viszonyok között él. Ilyen esetben – akárcsak a gyermektartás iránti perekben – a bíróságnak különösen részletes bizonyítást kell lefolytatni és meg kell próbálni feltárni – tanúkkal és egyéb bizonyítással – a valós jövedelmi és vagyoni viszonyokat” – mondta Sztanó Judit, aki nem számít a szülőtartással kapcsolatos perek számának megnövekedésére a törvénymódosítás után sem.

Forrás: www.hirado.hu