Egy gyógyulás valós története: (Márk.3 1-5.) Kb. 2OOO-éve történt,egy
szombaton Jézus a zsinagógába ment,a sok ember között észrevett egy béna
embert aki nem tudta használni egyik karját.Általában a betegséget
Isten átkának tekintették a zsidók, s igy ünnepnapjait e szegény
ember,megalázva. D e Jézus aki azért jött hogy visszaadja a szombat
igazi célját, az embert a zsinagóga közepére állítja: "ÁLLJ ELŐ A
KÖZÉPRE" mondta. Megváltónk gondolkodásában a szenvedő ember a központba
kerül... Ö a aki világokat csillaghalmazokat teremtett,kiről így ír Pál
apostol (Zsid.1,2-3.) "Akit tett mindenek örökösévé,aki által a világot
is teremtette,aki az ő dicsőségének visszatükröződése,és az ő
valóságának képmása,aki hatalmas szavával fenntartja a mindenséget,aki
minket bűneinktől megtisztítván,üle a fenségnek jobbjára a magasságban,"
Ez a Teremtő Megváltó az embert helyezi a középpontba. A beteget a
szenvedőt. Kedves Barátom...lehet hogy téged is gyötör betegség,bűntudat
vagy depresszió,ő a Mennyei Atyánk előtt téged helyez a középre s azt
mondja Atyám én ezért az emberért meghaltam.S ha ő volna az egyedüli
ember aki hozzám jő én ö érte is feláldoztam volna életemet. gy adta
vissza Jézus a szombat igazi jelentőségét,akiért ő földre jött az embert
helyezve a megváltás középpontjába. Reménységünk szerint közel van már
Megváltónk ígéretének valóra válása,az örök szombatról: "És imé az
Istennek sátora az emberekkel van,és velük lakozik,......És az Isten
eltöröl minden könnyet az ő szemeikről,és a halál nem lesz többé,sem
gyász sem kiáltás,sem fájdalom,nem lesz többé mert az elsők elmúltak."
(Jel.21,4. 21,3-4.
Kommentáld!