Három királyok elindulának,
Aranyat, tömjént, mirhát osztogatának.
Örvendezzünk és vigadjunk,
Új királynak hálát adjunk!
Jézusnak ajánljuk!”

 

 

 

 

 

 

 

 

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a  karácsonyi ünnepkör zárónapja. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben az egyház e napon szentel  vizet a templomban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Epiphania görög szó azt jelenti: „megnyilvánulás”. Epiphania ünnepe a III. századtól létezik, ekkor tartották Krisztus születése napját. Száz évvel később azonban  Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” december 25.-ei ünnepével egyesítette az egyház, ezért  az Epiphania új jelentéseket kapott.    Így letta  háromkirályok imádásának,  másrészről Krisztusnak a Jordánban való megkeresztelkedésének is az ünnepe lett. Az utóbbi gondolathoz később   kapcsolódott Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezzel a nappal  megkezdődik a farsang.  Mivel a  parasztság ekkor ért rá  szórakozni,   mert a földeken éppen nem volt munka, a farsangi időszak alkalmat adott  a vigadozásra . Amikor  beköszöntött a tavaszi szántás-vetés időszaka,  véget ért minden léha bolondozás, mert minden gondolkodó ember a jövő kenyerére figyelt s figyel ma is, aki a természet ritmusát követi.

 

Ekkor bontották  le a karácsonyi asztalt is,

de minden morzsának helye volt és szerepe: a Luca-búzának egyik felét a kútba dobták, másik felét viszont gyógyereje miatt a jószágok ételéhez adták. Falun-városon  hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfát. Városon  nem túl dicső véget ér az addig becsben tartott fa : kidobálják a kuka mellé. Ez is tanít valamire, de talán  akad ennél okosabb tanítás is. Falun elégetik, és hamuját beszórják a veteményeskertbe, mert még ebben az állapotában is hasznot hoz: javítja a talajt. Néhol a karácsonyfa lényegül át húsvétkor tojásfává, s csak azután dolgozzák fel.

Az ünnephez sok-sok hiedelem és szokás kapcsolódik.

Van ahol még ma is él, máshol örvendetes, hogy újra él a háromkirály járás,  néhol még a kántálás is ekkor van. Legények kihegyezett bottal, nyársakkal járják a házakat, farsangot köszöntenek.

A több évszázados  betlehemes szövegekben a pásztorjáték , a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek. A háromkirály-jelenet  idővel a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyes betlehemesek azonban továbbra is megtartották a háromkirály-jelenetet.  Leginkább férfiak és fiúk,  máshol meg csak lányok  járták  a házakat. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg.

Gyakran már csak a jelmezek utalnak a háromkirályjárás dramatikus voltára. A háromkirályjárás legfontosabb motívuma a csillagének:

Háromkirályok napját,
Országunk egy istápját
Dicsérjük énekekkel,
Vígadozó versekkel!
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad.

Hol vagy, zsidók királya?
Mert megjelent csillaga.
Betlehembe találják,
Kis Jézust körülállják.
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad.

Királyok ajándékát:
Aranyat, tömjént, mirhát
Viszünk mi is Urunknak,
Ártatlan Jézusunknak!
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad!

Kérjük a szép Szűzanyát:
Kérje értünk szent Fiát,
Hogy békességben tartson,
Ellenség, hogy ne ártson.
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad!

A betlehemi csillagot nagy gonddal készítették el. Egy keresztező lécekből álló kinyomható és behúzható nyél végére szitát helyeztek, kívülről aranyozott csillagot ragasztottak rá, belülről a betlehemi királyok képét tették. Ide gyertya is került, amelyet a házba lépve meggyújtottak.  A csillag kiugrasztása szertartásos művelet, kezelőjének a köszöntéskor úgy kellett elhelyezkednie, hogy legyen előtte másfél méternyi szabad terület.

A „Szép jel és szép csillag, szép napunk támad” résznél „eresztették” ki a csillagot. Vörsön ez a háromszori kieresztés három irányba történt. A boldogasszonyfai németeknél – ahol a szokás hasonló volt – Boldizsár a csillagot föl-alá mozgatva áldást adott a házbeliekre.

A játék cselekményvázlata:

-ENGEDÉLYKÉRÉS: Be szabad-e jönni a csillagokkal háromkirályt köszönteni?

-A FŐSZEREPLŐK BEMUTATKOZÁSA Ők Gáspár, Menyhért, Boldizsár azaz a királyok, valamint Heródes. Szerepelt még a katona, az angyal ( NÉHOL Ő A CSILLAGVIVŐ) és a hírnök is.

-HERÓDES ÉS AZ EGYIK KIRÁLY PÁRVIADALA

-A CSILLAG KIUGRATÁSA

-JÓKÍVÁNSÁGOK, AJÁNDÉKOK KÉRÉSE, ÁTVÉTELE A gazda és a gazdasszony szépen megköszöni a jókívánságot. Nyomatékul  szalonnát, kolbászt tűznek a  királyok botjára, esetleg  kapnak egy pohár bort is kapnak.

Mára  a dramatikus szokás  legtöbb helyen egyszerű köszöntővé egyszerűsödött.

Vízszentelés:

 Innen az ünnep magyar neve, hiszen szentelik, keresztelik a vizet.

A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. Használata végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit is a születéstől a halálig.
A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Az ajtóra a megszentelt krétával felírták az évszámot és a három királyok nevének kezdőbetűit, védendő a házat villámcsapás, a boszorkányok rontása ellen. Ilyenkor a hívek élelemmel, pénzzel adakoztak.

A templomokban  manapság is szentelnek vizet. Ebből a hívek vittek haza, hogy baj, betegség, halálesetkor a család rendelkezésére álljon. Behintették vele a falakat, hogy ne csapjon oda a villám. Öntötték a jószág ivóvizébe, hogy egészségesek maradjanak, a vetőmagra, hogy szépen megeredjen s jó termést hozzon. A lányok megmosták benne arcukat, hogy szépek legyenek. A szentelt víznek, melyet Háromkirályok vizének is neveznek,  ugyanis mágikus erőt tulajdonítottak, s ezt a hiedelmet az egyház is támogatta.

A szentelt víz  ott volt az emberi élet fordulópontjain. Meghintették vele a gyermekágyas asszony ágyát, lottyantottak belőle az újszülött fürdővizébe, a menyasszonyt és vőlegényt is  megpermetezték vele.A házban felravatalozott halott mellett is ott volt, rendszerint rozmaringágat tettek a vízbe. A szertartás végeztével a halottat is megpermetezték vele.

Gyógyító hatását nem is érdemes lajstromba venni, elvileg bármire, minden bajra gyógyír.Kenegettek vele fájós tagokat, itták is például torokfájás ellen.

Ezen a napon nemcsak vizet, hanem tömjént, krétát de még sót is szenteltek bizonyos vidékeken.

A víz és a tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés szokása.

E nap a házszentelés időpontja is.

 

 

A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy  más néven KOLEDÁRA  már Mátyás király idejéből is van adat  Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a  rokonok. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak,   Az egyház meg  a házszentelések alkalmával gyűjtött be a hívektől fát , búzát, lisztet, diót, tojást, almát,miegymást.

 

 

 

 

A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy  más néven KOLEDÁRA  már Mátyás király idejéből is van adat  Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a  rokonok. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak,   Az egyház meg  a házszentelések alkalmával gyűjtött be a hívektől fát , búzát, lisztet, diót, tojást, almát,miegymást.

 

Házszentelésre igyekvők manapság

A házszentelés ceremóniája így zajlott:

A hagyomány szerint a csengettyűs ministránsok előre jelzik a ház lakóinak a pap érkezését, a kapufélfára vagy a bejárati ajtó elé rajzolt jellel jelezve a papnak, hogy az ott lakók  akarják-e a látogatását vagy sem. Ha igenlő választ kapnak, akkor a ministránsok áldást, békességet kérő verset mondanak el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A jellel ellátott hajlékokba csengettyűszóval  érkezik a pap,  s köszönti a ház lakóit „Békesség e háznak és a benne lakóknak!”
A szertartás után a papot égő gyertyával kísérik ki.

 

Időjósló nap is:

Az emberek a karácsonytól vízkeresztig tartó 12 nap  időjárásából is jósoltak az újév időjárására nézve. Szőlőtermő vidékek falvaiban lesték az ereszt: megcsordul-e? Ha igen, gazdag lesz az évi bortermés. Ha nem, majd megcsordulhat még Vince napján! vigasztalódtak magukat.