Ó, Uram, íme, az ajtó előtt irgalmas rendelésedből
téged jelenítettelek
meg az emberek előtt,
de itt por és hamu vagyok előtted;
hogyan merjek szólni hozzád?

Add tehát, kérlek, hogy
Lelked szóljon hozzád általam,
mivel méltatlan és elégtelen vagyok
téged dicsérni.

Ó, örök Atya, azért jövök,
hogy áldozatot mutassak be,
de sem fát, sem tüzet, sem méltó áldozatot
nem találok magamban,
mert fa vagyok ugyan,
de önmagában alkalmatlan a meggyújtásra,
ha te elő nem készítesz engem,
hogy a szeretet tüzétől lángra lobbanva
egyesülhessek azzal az imádandó áldozattal,
amit Egyházad készül felajánlani
neked ezen az oltáron.

Fogadj el engem, kérlek, olyannak,
amilyen vagyok, és tégy alkalmassá,
ahogy akarod,
hogy tetszhessek neked,
egyesülve Fiaddal és feláldozva benne,
vele és általa.

Tekints, kérlek, Uram, erre a családodra,
amelyért Urunk Jézus Krisztus
nem vonakodott magát a bűnösök kezébe adni
és a kereszt gyötrelmét vállalni.

Ámen.

II. Rákóczi Ferenc: Ima a hazáért nehéz időben

Úristen! Igazság kútfeje, kegyelem kimeríthetetlen forrása, ki parancsolataidról megfeledkezett népedet néhanapján a szolgaság jármával sújtod, hogy megtörvén gőgjét, amint a büntetésben igazságot adtál, a megbocsátásban újból kegyelmet nyújts neki: bevalljuk, Uram, őseink nyughatatlanságát, beismerjük mindennapi vétkeinket, amelyekkel ellened támadván, valóban megérdemeljük ostorodat.

Rászolgálunk, Uram, hogy nemzetünk dicsősége elenyésszék, s gyermekeink idegen nép járma alatt görnyedjenek. Méltók vagyunk, hogy magvunk szakadván, eredetünk emlékezete és nemzetünk neve feledésbe merüljön, mivel elhajoltunk tőled, Istenünktől és Urunktól.

Mindazáltal, Uram, tekintsd a nyomorúság ez örvényébe hullott népednek sóhaját, hallgasd meg a szegények, az özvegyek és árvák Hozzád felsíró jajkiáltását. Tekintsd a bűnhődésre kész ártatlanoknak kiontott vérét, s ne feledkezzél meg irgalmasságod cselekedeteiről, melyekkel hajdan oly kegyesen elárasztottad szolgaságban sínylő választott népedet. És ha lelkünkben lángra lobbantanád felszabadulásunk vágyának tüzét, vezéreld cselekedeteinket, erősítsd meg karunkat, élesítsd fegyvereinket, hogy egyesült erővel szolgálhassunk kegyes akaratodnak.

Adj, Uram, azoknak, akiket vezéreinkül rendeltél, hivatásukban bölcsességet, balsorsban bátorságot, a szerencsében mérsékletet, hogy végzéseid útján haladjanak.

Te jelöld ki, Uram, táboraink határát, vedd körül irgalmasságod köntösével, óvd meg az ellenségnek cseleitől, s űzd el az álmot a virrasztók szeméről, nehogy készületlenül találtassunk. A Te angyalod legyen őrünk és vezetőnk a csatában, aki szétszórja a fegyverek golyóit, s amint Izraelt szárazon vitte át a tengeren, vezessen át bennünket is sértetlenül ellenségeink tömegén.

Add, végül, Urunk, legkedvesebb Atyánk, hogy felvétetvén néped kebelébe, rendelésed útjáról le ne térjünk, hanem igazságtételeid őreivé lévén, utunk nyugalomban és békességben vezessen Tehozzád, ki végtelen kegyelmednél fogva azt akartad, hogy kiszabaduljunk a szolgaságból és megváltassunk.

A mi Urunk, Jézus Krisztus által, ki a Szentháromságban veled él és uralkodik, mindörökkön-örökké.

Ámen.