Idővel rájössz, hogy két lelkiismereted van. Az egyik, amit beléd nevelt
a világ: ez a másoknak való megfelelés érzése. És a másik: a saját
lelkiismereted, amely sohasem bán meg olyan dolgokat, amiket nem kell
megbánnod. Még ha mindenki elítél érte, akkor se.
Aki a sorsa útján jár, gyakran törvényszegő. Olyasmit tesz, amit sem
apja, sem anyja, sem a társadalom nem helyesel. Ami miatt „nem nézi jó
szemmel” a világ. Mégis megteszi, mert arra vezet az útja. Ilyenkor
minden nevelésünktől kapott morális szabály érvénytelenné válik. A
„bűnös” Dávid király elszerette a szomszédjában élő hadvezére feleségét,
Bethsabét. Ebből a csúnya házasságtörésből, s egyúttal a Biblia
legnagyobb szerelméből született Salamon király, és családi ágon maga
Jézus Krisztus is. Úgy is hívta a nép: Dávid fia.
Más lenne az egész történelem, még a Messiás származása is. A hívő Dávid
bocsánatot kért Istentől a bűnéért, az igazi Dávid azonban nem tett
mást, csak szeretett. És ez mindent felülírt benne.
Figyeld a lelkedet: melyik hangod üzen neked, hogy amit teszel, az
helyes-e, vagy helytelen?
Csak az igazi hangodra hallgass! A másikat csak bánd meg – de az elsőt
azt kövesd.
Müller Péter.
Mennyire igaz!
Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és
gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban
megismered önmagadat, a társadat – és talán az életedet is.
Kommentáld!