Elkíséri az embert, amíg él.

József Attila

Most tél az emlékezetem,most ősz, most nyári ragyogás -Minden tavasz így lesz nekemmostantól éjbe fordulás.
Michael Williams

Az őszi rózsa olyan szép voltAkkor; most is emlékezem,Hogy féltünk a korai dértől,Ha nézegettük kettesen.Az őszi rózsa s mi szerelmünkMilyen hamar elhervadott...- Milyen az ősz maguknál, édes?A nap még most is úgy ragyog?
Ady Endre

Nem jó kép itt az "őszi napsugár",Mit mi érzünk, nem késő szerelem.A szerelem nem szánalomra várS te szánalomból érzel csak velem.
Ady Endre

Elmulás zenéje, bús őszi, hideg szél,Feledni akartam, altatni szivem,Dacolni a múlttal, úgy-e, mily rideg cél?De ez, amin lelkem megnyugszik, pihen...Novemberi szellő, jobb lesz, ha kioltodAz emlékezésnek régi lángjait,Engedd, hogy feledjek, hiszen az a boldog,Kinek nincsen semmi, semmi vágya itt!...
Ady Endre

Itt hűvös ősz van. Lehullott márAz első, hideg őszi dér,Lemondani tanít a hulló,Búcsúzó, sárgult falevél...Az én szívem is rideg, fásult,Csak néha sóvárg és beteg...- Milyen az ősz maguknál, édes?Óh írja meg! Óh írja meg!...
Ady Endre

Kinek most sincs még háza, sose lesz,s ki most maga van, már marad magára,éjszaka olvas, folyton levelez,s a ligetben bolyg, valakit keres,mikor a lombok őszi tánca járja.
Rainer Maria Rilke

Az ősz egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik.
Albert Camus

Ma búcsúszóban érkezett az ősz.Ma búcsúszóval messze ment a párom...És a szívem ma üres lett nagyon:deresre sápadt minden, minden álom.
Wass Albert

A föld megőszült;Nem hajszálanként, mint a boldog ember,Egyszerre őszült az meg, mint az isten,Ki megteremtvén a világot, embert,E félig istent, félig állatot,Elborzadott a zordon mű felettÉs bánatában ősz lett és öreg.
Vörösmarty Mihály

Hív voltam én hozzád mindig,Elejétől utójáig,Nem volt szivemben ősz, tavasz,Érted, mint a nyár, égett az.
Petőfi Sándor

Gyermek-szívvel elfelejtem,Hogy csalóka, ámító az őszi fényS hogy engem megcsalt eddigMinden álom, minden tündöklő remény.
Ady Endre

Mindenütt ott vagy, ahol valaha tudtalak, láttalak, szerettelek: út, orom, erdő veled integet, falu és város, nappal és éjszaka folyton idéz, őszi hegy s tél hava, vizpart s vonatfütty, s mindenben ott remeg az első vágy s a tartó őrület huszonöt kigyúlt tavasza, nyara.
Szabó Lőrinc

Hulló lomb vagyok én is, ne kímélj!Ha vad zenéd felzúdul szabadon,
Lomb s lélek hadd kísérje őszi, mélyDallal, mely édes, bár fáj - óh, te zordLélek, légy lelkem, én s te: egy személy!
Percy Bysshe Shelley

Megrázzák ősz szakállukat az évek,s távoznak; épp csak megpihentek itt,mint vándor aggastyánok, kik motyójukizmos vállaikon tovább viszik.Alakjuk lassan tűnik el a ködben,s míg ormótlan csizmájuk lépeget,észre se vesszük, hogy batyuba kötveviszik magukkal az emlékeket.
Kálnoky László

Hideg verejték veri testem,Remegően, félve, halóan,Az őszi fűszálnál fakóbbanÁllok és már érzem a vesztem,Meghalok érted.
Ady Endre

Ez már az ősz. Borzongva kél a nap.Közeleg a rozsdaszínű áradat.Átzúg kertek, erdők, hegyek fölött -elnémul a rigó, el a tücsök.(...)Csügged az ág, ejti leveleit. -Ó, ha az ember is a bűneitígy hullatná! S lomb nélkül, meztelen,de állhatnék telemben bűntelen!
Zelk Zoltán

Az ember nem ősz hajával ír, hanem az eszével, amely pedig az esztendőkkel érettebbé szokott válni.

Miguel de Cervantes