Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés
hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben
bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus
áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés
jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is
jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett
elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az
életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti
ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az
egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül
ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
Húsvéthétfő
Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás
ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja
ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás
maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás
hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás
hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy
lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt
tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések
szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások
díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét
eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az
emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik
a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában
hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő
termést hivatott jelképezni.
Kapcsolódó hírek:
Juhász Gyula: Húsvétra.
Napi Remény.