AKIKRE NEM VOLT MÉLTÓ E VILÁG.
Hozzánk
hasonló emberek voltak
éreztek
meleget és hideget,
gazdagságot
és szegénységet,
jóllakotságot
és éhséget,
Tudták
mi a van és mi a nincsen,
ismerték
a betegségeket
szenvedést
és az örömet,
voltak
megvetettek és felemeltek,
megbecsült
polgárok és üldözöttek.
HOZZÁNK
HASONLÓ EMBEREK VOLTAK,
AKIKRE
NEM VOLT MÉLTÓ E VILÁG.
Legnagyobb
erényük a hit volt,
a
reménylett dolgok valósága.
általa
nyertek bizonyságot
hogy
Isten őketelfogadta
Hit által nyertek elviselni,
bilincset,börtönt és gyalázatot,
és felcserélni a jelenvalót
az alapokkal biró várossal,
mintha látták volna a láthatatlant.
HOZZÁNK HASONLÓ EMBEREK VOLTAK
AKIKRE NEM VOLT MÉLTÓ E VILÁG.
Ott meneteltek,az emberiség
történelmének országútjain,
megszámlálhatatlan sorokban,
legyőzöttként vagy diadalmenetben
láncravert
foglyokként,
vagy szabodokként,
de mindig híven
követve a célt,
tudva hogy idegenek
és vándorok
itt ezen a földön,
s örök hazájuk a mennyben
van.
HOZZÁNK HASONLÓ
EMBEREK VOLTAK
AKIKRE NEM VOLT MÉLTÓ E VILÁG.
Távoli világ igérete,
volt életük vezérlő
csillaga,
amelyet követve,ők
maguk is
a fény hordozóivá
váltak,
utat mutatva egy jobb
hazába
az élet fáradt
vándorainak.
Nem voltak különleges
emberek,
csak tették
kötelességüket
s ekközben hűek
maradtak,
Istenükhöz,
mindhalálig.
Hozzánk hasonló
emberek voltak,
hozzájuk hasonlók
kellenek ma is,
egyszerűek hívők,
hűségesek,
erős
szívűek,áldozatkészek
őszinték és becsületesek,
Isten ügyére
elkötelezettek,
szilárdak és
állhatatosak…
akiknek életüknél is
drágább,
az a tudat,hogy
Istenhez tartoznak.
Kommentáld!