A Diótörő története, Csajkovszkij zenéje szinte elválaszthatatlan a karácsonytól.

Az ütött-kopott bábfigura mesés kalandjaival legtöbben még kisgyermekként találkoztunk, sőt, a mű sokunknak talán első operaházi élményét is jelentette egyben.

A svéd alapítású METRO hírújság magyarországi megjelenése alkalmából New York Állam Balettgimnáziumának növendékei mutatták be Budapesten a Diótörőt, melynek legemlékezetesebb képeit Budai Béla operatőr fűzte csokorba.
A Diótörő a gyerekek talán első találkozása a balettel és a komolyzenével.
A gyerekektől a felnőttekig mindenki tudja rá a választ, hogy a kedves mesedarab zenéjét Csajkovszkij szerezte, ám a történet megálmodójának személyével már jóval kevesebben vannak tisztában.

Az orosz komponistát a német romantika világszerte legolvasottabb és legsokoldalúbb művészegyéniségének, Ernst Theodor Amadeus Hoffmann német elbeszélőnek a története ihlette meg, amelyet az az alapgondolat hívott életre, hogy a világ tele van csodákkal, csak nem mindenki látja őket.

Az eredetileg a Diótörő és egérkirály (Nußknacker und Mäusekönig) címet viselő 1816-ban megjelent rövidke regény rövid idő alatt rendkívül népszerű gyermekolvasmánnyá vált Németországban, ám világhírre valójában csak a Csajkovszkij által hozzáálmodott dallamok, illetve a nagy sikerű balettelőadások révén tett szert.

A történet mindannyiunk számára ismerős Stohlbaum tanácsos és családja a meghívott vendégekkel együtt izgatottan várja szenteste, hogy a feldíszített fenyőfa és az ajándékok közé vethesse magát.

Egyszerre megjelenik a család barátja, Drosselmayer bácsi, és unokaöccse, aki egy különleges bábot, egy Diótörő figurát hoz ajándékba Marikának.

A kislány a játék után boldogan fekszik le aludni, a bábot egy székbe ülteti, és mély álomba merül.

Álmában megelevenednek a bábok és a karácsonyfadíszek, ám a gonosz Egérkirály egérkatonáival háborút indít ellenük. Győzelmüket a bátor Diótörő hiúsítja meg, aki gyönyörű herceggé válva magával viszi Marikát mesebeli birodalmába.

A mesés világban csodálatos látvány tárul a kislány szeme elé, tátva marad a szája a hópelyhek táncának és a csodapalotának a látványától. Örömét és csodálatát a denevérek támadása zavarja meg, de Diótörő és alattvalói hősi küzdelemben legyőzik őket.

A győzelem után Diótörő birodalma ismét teljes fényében ragyoghat, Marika pedig álmából ébredve boldogan öleli magához a hős bábfigurát.