FEBRUÁR 3. BALÁZS NAPJA

A szent legendája alapján mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. E napon volt szokásban az ún. Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. Almát is szenteltek ilyenkor, abban a hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer.

A Dunántúlon, az Ipoly és Nyitra környéki falvakban, a Csallóközben szokás volt a Balázs-járás. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra. Egyikük Balázs püspököt személyesítette meg – fején papírsüveggel, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát. A Balázs-járás, akárcsak a március 12-i Gergely-járás, a soványpénzű tanítók jövedelemkiegészítését jelentette, amit gyakran díjlevelükbe is belefoglaltak. A háziaktól kapott szalonnát, babot, zsírt, tojást a gyerekek elvitték a tanítónak, aki azután megvendégelte őket.

A szokásról a 17. század óta vannak rendszeres feljegyzések. Az alábbi szöveg 1650 tájáról való:

     Ma van szent Balas napia

Rigiektől nekunk szokas hadua

Czegen diakoknak jarni

A hazankent kerőlni,

Aszonyokat czergetni

Azert édes Aczonyvnk

Ne légyen hozzad hijába jarassunk

Kerjunk erted Istenunket

segely sokszor diakokat

Adgial egi kis szalonat

hat tegyunk rajta aldast

agi az Isten erte mast

Adgiatok szalonát

Omedamus reveremus Tandem

hat czinallyunk rantotat

Totus quantus debitorum

Florum germinare.

Adgiatok kalbast

Omedime reveremus laude

{7-122.} hat tegyunk rayta aldast

totus quantus debitorum

Florum germinare.

Adgiatok egi lant

Omedime reuiremus Tandem

kurua bannya ki bant

totus quantus debitorum

Florum germinare.

Oh te édes aszonyunk

érted kis tanczot jarjunk

agi nekunk egi darab szalonat

Czinallyunk vele rantottat

Adgiatok, adgiatok

Vissza ne uegietek

Totus quantus debitorum

Florum germinare.

     (MNT II. 85)

A színjátékszerű formáktól az egyszerű köszöntésig terjednek a változatok. Némely szövegben utalás van a Balázs-áldásra, másokban farsangi vénlánycsúfoló mondókák szerepelnek, megint más változatokba a Gergely-járás iskolába verbuváló sorai kerültek. Az alábbi példák a Balázs-áldásra utalnak:

     Ó szent Balázs légy mellettünk,

óvj meg minden bajtól

Torokfájás más nyavalya,

tőlünk elmaradjon.

     (Kisbodak, Moson m.; MNT II. 77. sz.)

A Szent Balázs doktorunknak hogy ma vagyon napja,

többször is hogy megérhessük, az Úristen adja!

Kérjük ajándékát, a szent áldomását,

távoztassa mindnyájuknak torkunknak fájását!

     (Mátraszele, Nógrád m.; MNT II. 84. sz.)

     {7-123.} Emlékezzünk szent Balázsról, hogy ma vagyon napja,

Hogy többször is megérhessük, az úr Isten adja!

Kérjük ajándékát, várjuk szent áldását,

Mindnyájunktól távoztassék torkunknak fájása.

     (Diósviszló, Baranya m.; Berze Nagy 1940: I. 110).

A farsangon hoppon maradt lányokat pedig így csúfolják:

     Elmúlik a rövid farsang, mi azt ne sirassuk,

Sirassák a lányok, otthonmaradásuk,

Kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájuk.

     (Cikolasziget, Moson m.; MNT II. 79. sz.)

A legnagyobb leleményességet az adománykérés módjai mutatják. Mindent megragadtak, hogy kifejezésre juttassák szándékukat. Vasnyárssal így fenyegetőzik a Zala megyei, aszófői játék Nyársas szereplője:

     Szalonnát, szalonnát,

ha nem adnak szalonnát,

kifurom a gerendát.

     (MNT II. 82. sz.)

Balázs napjához is kapcsolódik időjárásjóslás, például a jugoszláviai magyar adatok szerint, ha ezen a napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést. Baranyában, Szeged környékén is a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést.

 forrás:jelesnapok