Erről érdemes beszélgetni velük!

Munka, család, alvás, néha egy kis kikapcsolódás. Egyszer csak azt halljuk, hogy egy volt osztálytársunk szívrohamot kapott, és a kórházba szállítás közben meghalt. Egy pillanatra megállunk, de a mókuskerék az pörög tovább.

A gyermekeink már nem babusgatni valók, sőt arra kérnek, hogy menjünk el otthonról, mert bulit akarnak csinálni, nemsokára felnőnek.

Az idő eljár.

Álljunk meg egy pillanatra, mert ez a cikk nem csak a gyermekeinkről fog szólni, hanem rólunk is.

Mert mi vagyunk felelősek a saját életünkért. Az életünkért, melyen akár változtathatnánk is.

Ha Ön elolvassa ezt a listát, ugyanúgy visszazuhan a hétköznapokba vagy hatására megérlelődik Önben a változás?

• Mi az, amit leginkább visszasírunk az életünkben?

1. A munkánkat előtérbe helyeztük a családunk, a barátaink rovására. A magyarok tudnak dolgozni, túl sokat is. A határidők, a túlórák közben eszünkbe jutott, hogy haza kéne menni. Hétvégén olyan fáradtak voltunk, hogy erőnk se volt mozdulni. A hétvégékből pedig bepótlandó hónapok, évek lettek.

2. Nem mertünk kiállni a suliban, ha bántalmazták az osztálytársainkat. Miért? Mert féltünk. Nem volt elég önbizalmunk. Lehet, hogy a munkahelyen is volt egy ilyen agresszor? Netán a főnök?

3. Elmaradt gyermekkori barátságok. Akikkel sülve-főve együtt lógtunk. Majd befejeztük a sulit. Elköltöztünk. És a barátságból telefonkapcsolat, majd e-mail váltás lett. Majd az sem. De mindig kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen lenne vele egy jót beszélgetni.

4. Letenni, otthon hagyni a telefont. Szinte függtünk tőle. Miért? Ha kevésbé nyüzsögtünk volna, lehet, hogy letisztultabb lett volna a belső kép? Lehet, hogy a hangulatunk is jobb lett volna, és a jelenre tudtunk volna koncentrálni?

5. A nagy Ő elvesztése. Ő volt a NAGY Ő. A kapcsolatnak vége, és mégis arról ábrándoztunk, hogy „mi lenne, ha?”. Ezzel alaposan tönkretettük a jelent, és könnyen lehet, hogy az álom fele annyira se volt igaz, mint ahogyan mi arra vágytunk.

6. Azon aggódtunk, hogy mások mit gondolnak rólunk. Megfelelni másoknak. Mi akkor azt hittük, hogy az adott dolog elengedhetetlenül fontos. De 10 év múlva csak mosolyogtunk rajta.

7. Nem bíztunk magunkban eléggé. Miért hagytuk, hogy bekússzanak azok a negatív gondolatok az életünkben?

8. Nem a saját életünket éltük, hanem azt, amit mások jónak tartottak a számunkra. Szüleink, párunk, gyermekeink. Azt hittük, hogy az ő boldogságuktól függ a mi boldogságunk. Ha nem vagyunk boldogok a saját életünkkel, akkor kérdezzük meg bátran: „Kinek az életét élem?”

9. Föladtuk az álmainkat. Nem mertünk jelentkezni álmaink munkájára. És elfogadtuk azt a „tényt”, hogy ilyen az életben csak egyszer adódik.

10. Túl komolyan vettük az életet. Keveset nevettünk, komolyan viselkedtünk. Nem mertünk egy kicsit gyerek lenni. Tudtunk-e belülről mosolyogni?

11. Családi, baráti kirándulások. A legszebb családi emlékek bölcsője az utazás, és az út során történt fura események.

12. Hagytuk tönkremenni a házasságunkat. A házasságok tönkremenetelének jelentős oka kommunikációs probléma, és önbizalomhiány. Elmaratd a romantika, az apró események, a beszélgetések. És azt vettük észre, hogy az autóból kifogyott a benzin. A párunkat nem biztos, hogy meg tudjuk változtatni, de a saját hozzáállásunkat biztosan.

13. Együtt lenni a gyermekeinkkel. A gyermekeink imádnak velünk lenni, és nem kell ehhez a Kanári szigetekre utazni! Csináljunk együtt dolgokat, beszélgessünk. Ez pont elég.

14. Haragudtunk valakire éveken át. Miért? Már az erőfeszítés elvette az energiánk egy részét. Megbocsátani annyi, mint elengedni a másik torkát.

15. Hallgatni az ösztöneinkre. Mindig ott van egy belső hang, ha figyelünk rá, segít meghozni a jó döntéseket. Nem mindig a logikus szabályok szerinti döntés az életünk legjobb döntése!

16. Féltünk elhívni, elmenni arra a randira. Fiatalként ez legtöbbünkkel megesett. De idősebb korunkban is előjött a félelem. „Mi lesz, ha megégetem magam ismét?”

17. Rossz társaságba keveredni. Ez nem csak fiatalkorra jellemző! De tudjuk, hogy a hasonló a hasonlót vonzza. Ha nekem problémáim vannak, egy olyan csapat könnyebben elfogad, aki szintén problémás ebből a szempontból. A csoport nem csak hogy megért, hanem olyan tanácsokat is adhat, melyeket később megbánhatunk.

18. Nem fejezztük be az iskolai képzésünket. Ez még a legmagasabb állásokat betöltő sikeres embereknél is előfordul. Mit okoz? Bizonytalanságot. A bizonytalanság teljesen független attól, hogy ők mennyire végzik jól a munkájukat.

19. Olyan munkát vállaltam amiből megélek, nem amiről álmodtam. Az élet úgyis elrendezi, hogy oda kerüljünk ahol a helyünk. Csak idővel egyre komolyabb figyelmeztetéseket kaptunk, hogy változtassunk rajta (fejfájás, gyomorégés, szúró szívtájék, derékfájdalmak). Amiről álmodunk abból meg lehet élni, mert úgyis azt fogjuk olyan minőségben végezni, hogy abban hitelesek leszünk. És ez boldogságot, örömet fog okozni nekünk, és a környezetünknek is.

20. Nem figyeltünk az egészségünkre, amikor még lehetett. Már néhány apró változtatás nagy eredményeket hozhat.

21. Féltünk megszólalni, amikor jó lett volna. Sok ember fél a nyilvános beszédtől. Bánjuk, ha nem mertünk megszólalni egy esküvőn, egy ünnepi vacsorán. Nem mertük vállalni azt, akik akkor voltunk.

22. Nem tudtunk elköszönni haldokló barátainktól. Túlságosan leköt minket a saját életünk. Nem érkezünk meg időben, lemaradunk az élet fontos eseményeiről.

23. Nem tanultunk nyelveket. Utazás, karrier, hobbi, és más lehetőségeket szalasztunk el miatta. Mi lesz, ha a gyermekünk egy más nemzet fiával, lányával köti össze az életét? Persze akkor se lesz késő tanulni, de talán ma is érdekes lehet?

24. Nem fordítottunk időt magunkra. Amikor megajándékozzuk magunkat azzal, hogy élvezzük az életet. Ez fog minket feltölteni, és így tudunk adni saját magunknak, és a gyermekeinknek is.

25. Jobb anyának, apának lenni. Amikor észrevesszük, hogy gyermekeinkkel problémák vannak, halogatunk, nem keresünk megoldást időben. Nem vagyunk ott mellettük. Ha a dolgok elromlanak, akkor utólag sajnáljuk a dolgot. Persze semmi sincs igazán későn. Mindig lehet javítani a kapcsolaton.

• A múltat nem tudjuk megváltoztatni. Ez a lista nem arról szól, hogy most kezdjünk el sajnálkozni.

  A kérdés inkább az, hogy mit kezdünk az életünkkel, és mire tanítjuk meg a gyermekeinket, hogy nekik már ne legyen ilyen listájuk!

  A hírlevél A Forbes magazin cikke »alapján készült.