Nagypéntek a legmélyebb gyász, a fájdalom napja.
'Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.'
[Jn 15,13]
'Jézus ezen a napon megmutatta, milyen nagyon szeret minket az Isten, ezzel nekünk is magasra tette a lécet, hogy annyira szeressünk, hogy akár az életünket is oda tudjuk adni házastársunkért, gyermekeinkért, a ránk bízottakért.
Nagypénteken délután három órakor és a nagyhét minden péntekén keresztutat járunk, Jézus értünk vállalt szenvedését elmélkedjük át. Szép ferences ima a jeruzsálemi keresztút a tizennégy állomással, amely a Golgotára vezet, ennek példájára állítottak a hívek keresztutat a templomokban vagy azok mellett.
A pap a szertartást piros ruhában végzi, mert ez a vértanúság liturgikus színe.
Ekkor már nincs az oltáriszentség a tabernákulumban,
csupasz az oltár, nem szól az orgona, nem szólnak a harangok.
Csonka misének hívjuk, mert nincs átváltoztatás, az áldoztatást a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel végezzük.
János evangéliumából felolvassuk Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. A kereszt előtt a hívek kifejezhetik hálájukat a megfeszített Krisztus iránt.
Döbbenetes, hogy Jézus a legnagyobb szenvedések között is ajándékokat ad, a bűnbánatot tartó jobb latornak mondja:
'Még ma velem leszel a paradicsomban.' [Lk 23, 43]
Édesanyjáról és Jánosról gondoskodik: 'Íme, asszony, a fiad!' Aztán a tanítványhoz fordul: 'Nézd, az anyád!' [Jn 19,26-27]
János által megajándékozza az egész emberiséget
a Boldogságos Szűz Máriával.
Nagypéntek óta Mária mindannyiunk édesanyja.
Szombat estig a hívek a minden templomban megtalálható szentsír előtt szoktak imádkozni.
Az egyház azt szeretné, hogy átéljük, hogy egy istentelen világban milyen sivár lehet az élet.
Ilyenkor különösen nagy szeretetet érzek a nem hívő testvéreink iránt, mert átélem, hogy milyen szörnyű lehet Isten nélkül, egyedül bolyongani az életben.'
Kommentáld!