Egyszer, egy öregember sétált az erdőben.
Ráköszön egy alakra, az visszaköszön, és bemutatkozik: Szia, Én vagyok a jó tündér.
Mivel rám találtál kívánhatsz tőlem hármat!
De jól fontold meg, mert egyiket sem lehet visszavonni és havonta csak egyet kívánhatsz. Az öregember szinte gondolkodás nélkül rávágja: az első legyen az, hogy szép fiatal legyek. Az öregember hazamegy, immáron fiatalon.
Elmegy egy hónap múlva a jó tündérhez, mire ő kérdezi: nos, hogy telt el ez a hónap? Emberünk meséli, ... az elején nagyon jó volt, aztán jöttek a gondok. Vissza kellett mennem dolgozni, mert így már nem jár a nyugdíj. De sajnos nem keresek sokat, mert már elfelejtettem mindent, ami a szakmámhoz tartozott...
A jó tündér kérdi: Mi legyen a második kívánságod?
Erre az öregember: Azt akarom, hogy gazdag legyek. Ne kelljen dolgoznom.
Hazamegy... jön egy hónap múlva.
Meséli a jó tündérnek: óh, olyan jó volt, mindent megvettem, ami megtetszett. Új házat, kocsit, plazmatévét.
Aztán jöttek a régi barátok kunyerálni, meg egyre több ismeretlen ember kezdett nekem kedveskedni.
Persze mindig kiderült, hogy csak pénzt akarnak kicsikarni belőlem.
Még a nők is csak azért voltak velem, mert tudták, hogy gazdag vagyok. Közben meg senki sem kedvelt igazán, mert mogorva vagyok, régimódi és szinte teljesen elidegenedtem az emberektől öreg koromra...
Értem, feleli a jó tündér... és mi legyen a harmadik kívánságod?
Az öregember nem válaszol... csak néz... aztán kinyögi: az a baj, hogy bármit kívánok végül csak szenvedéssel jár... tanácstalan vagyok.
Te mit javasolsz?
Mire a jó tündér: Óh, kis butus öregúr... hát kívánd azt, hogy mindig minden helyzetben legyél elégedett...
Kommentáld!