Szinte minden országnak megvannak a maga szilveszteri
hagyományai, ősidők óta fontos szerepet kap az Óév búcsúztatása. A
babonák legszélesebb skálája is szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat (melyeket rendszerint nem tartunk be), s
ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért. Csupán néhány évszázada lett január első napja az újév kezdete, a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az
Az újévi szokások az idők folyamán nem változtak; még mindig úgy
tartják az év első napja döntő szerepet játszik abban, milyen
szerencsénk lesz az új évben.A szilveszter és Újév talán a leggazdagabb babonákban. Még
a hitetlenek is „varázsolnak” valamit ezen a napon. Álarcot húznak,
hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet, vagy szerencsepénzt
tesznek a tárcájukba. Sok családban szokás ezen a napon a
szerencsepogácsa sütése. A legjobb nap ez a gazdagság varázslásra,
gazdaggá teszi az új esztendőnket, ha ilyenkor pénzt találunk.
A
szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe
érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb
szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon.Az
év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban
malacsült kerül az asztalra, hiszen a négylevelű lóherét tartó malac az
egyik legfontosabb szerencseszimbólum.
A hagyományos
ételek fogyasztása bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást
varázsol. A lencse, a bab, vagy bármilyen apró szemes étel fogyasztása
szerencsét hoz. A malac előre túrja a földet, vagyis „kitúrja a
szerencsét”, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán
garantálhatjuk a szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke,
vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja a
szerencsénket.MÁRIA
Kommentáld!