"Áldott vagy a mezőn" (5Móz 28,3).
Milyen gyakran találkoztunk az Úrral, mikor egyedül voltunk a természet
csendjében! A bokrok és a fák tanúi voltak örömünknek? Újra meg újra
vágyakozunk ez után az áldás után?
Ilyen áldást nyert Boáz, amikor aratáskor a munkásai áldásmondással
fogadták. Virágoztassa fel az Úr mindazokat, akik az ekevasat a földbe
eresztik! Minden gazda számíthat Istennek az ígéretére, ha valóban
engedelmeskedik az Úr Isten szavának.
Kimegyünk a mezőre dolgozni, ahogyan Ádám tette. És habár Ádám bűne
nyomán átkozott lett a föld, olyan vigasztaló tudnunk, hogy a második
Ádám, azaz Krisztus által áldást hoz reánk a mezőn munkálkodásunk.
Kimegyünk a mezőre, hogy megmozgassuk tagjainkat, és boldogan hisszük,
hogy az Úr megáldja kirándulásunkat, és egészséget ad, amelyet az Ő
dicsőségére akarunk felhasználni.
Kimegyünk a mezőre, hogy tanulmányozzuk a természetet, és látnunk kell,
hogy az egész látható teremtett világban mindenen Isten áldása van, és
még az is, amit mi nem látunk hasznosnak, magasabb célnak van szentelve.
Kapcsolódó hírek:
Pilinszky: Az egyszerűek imája .
A RÓZSA ÉS A SKORPIÓ .Tanmese.
Karancsság - Szentkút.Búcsújárás.
Túrmezei Erzsébet: Isten kezében.