Mikor megöregszel, szűkül kívánságod,
a karácsonyt nem az ajándékért várod.
Sőt inkább szívedből te szeretnél adni,
az ünnep varázsát vágyod megragadni.
De mi a te vágyad, amit szíved képzel?
Az öröm szívedben, amit akkor érzel,
mikor szeretteid reád mosolyognak,
mikor veled vannak, körötted forognak.
Életet lehelnek megfáradt szívedbe,
melegséget hoznak a téli hidegbe.
Mikor megöregszel, teszed csak a dolgod,
ha mások örülnek, attól leszel boldog.
Szívesen elnézed arcuk ragyogását,
ebben látod ma már az ünnep varázsát.
Elfeledsz fájdalmat, kínzó betegséget,
megfáradt testedbe visszatér az élet.
Visszafiatalodsz, mert szíved motorja
újra a szeretet fényét birtokolja.
Látod a szeretet ma is mire képes?
Ma csodaszép minden, ami máskor rémes.
Mikor megöregszel, vajon mi hiányzik,
mitől ez a néhány óra szebbnek látszik?
Miben különbözik a hétköznapoktól?
Miért szenvedsz hiányt ölelő karokból?
Miért csak az ünnep ad pár boldog órát?
a hétköznap miért betegséget ró rád?
Hogyan tölthetnéd meg szíved szeretettel,
vajon mit is tehet ma egy öreg ember?
Vajon álom marad, ami ma még álom?
Miért is nem lehet mindennap karácsony?
Aranyosi Ervin © 2015-12-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Áldott meghitt békés Karácsonyt
kívánok.
Cili.
Kapcsolódó hírek:
Köszöntöm a közösségbe az új tagot.