Márton napkor minden háznál libát szokás enni,
mert aki nem eszik ludat, annak azt jelenti:
hogy jövőre éhezni fog, szűk esztendő vár rá.
jobb lenne, ha a lúd evést inkább kipróbálná. A libából a püspöknek is küldtek ebédre,
ezért a falat darabért, hullt a liba vére.
Ezt a részét úgy nevezik, a püspökfalatja,
ebből látszik, hogy az ember nem szívesen adja. Aztán, aki spicces lett a frissen fejtett bortól,
az új évben nem fáj feje, akármennyit kortyol.
Az újborról most derül ki, milyen finomsága,
úgy is mondják, Márton nap az újborok bírája!

Aranyosi Ervin © 2014-11-07.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik.

Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét,

a népszokás szerint ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat,

kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka.

A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket...(Innen ered a Márton-tallér)

és hozzá ráadásként egy libát,

mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni.

E napon kóstolták meg az újbort..."Márton az új bor bírája", tartja a hiedelem,
azaz ilyenkor már iható az új bor.

és vágtak le először tömött libákat.

,,Novemberben, Márton napján

Liba gágog, ég a kályhán,

Aki libát nem eszik

Egész évben éhezik"

Csokonainak tulajdonítják a következő tréfás verset,

a "nyársraítéltetett Márton-napi lúd" búcsúzó liba dalát:

"Már liba koromban hallottam e napnak
Hírét, hogy innepe van Mártony papnak.
Rég tudom, hogy ilyenkor a torkos babona
Eleitől fogva nyársra ludat vona,
Mert apám, anyám is mikor megölettek,
E nyalánk szokásnak áldozati lettek."

Mártonnapi rigmusok a népköltészetből.

,,Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,

Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.

Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,

Az András-napi hó
A vetésnek nem jó."

A Márton napi időjárásból következtettek a télre:

"Ha Márton fehér lovon jön,...... enyhe tél,
ha barnán,...... ........... ........... ...... kemény tél várható."

Egy kalendáriumi regula szerint:

,,Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál."

Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja.

A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek:

ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél,
ha viszont barna és rövid akkor sáros.

Dologtiltó nap volt.
Tilos volt mosni, teregetni,......... mert a jószág pusztulását okozta volna.

Csokonainak tulajdonítják a következő tréfás verset,

Már liba koromban hallottam e napnak
Hírét, hogy innepe van Mártony papnak.
Rég tudom, hogy ilyenkor a torkos babona
Eleitől fogva nyársra ludat vona,
Mert apám, anyám is mikor megölettek,
E nyalánk szokásnak áldozati lettek.