APOLLÓS
"Ami pedig Apollós atyafit
illeti, igen kértem õt, hogy menjen el hozzátok... de semmiképpen sem volt
kedve, hogy most elmenjen." 1Korinthus 16,12
Az Ige elmondja Apollósról,
hogy zsidó származású, görög mûveltségben tanuló, ékesen szóló férfiú volt.
Tanulta az Igét, jó képességei voltak. Mai szóval úgy mondhatnánk: vallásos
ember volt. Ismerte Jézust, hirdette is, és mégis testi ember maradt. Világosan
elmondja az Ige, hogy "nem volt kedve". Egy szolgáló ember, akinek a kedve
irányította az életét. Lehet valaki úgy Isten szolgája, hogy amihez nincs kedve,
azt nem csinálja? Apollós benne volt a szolgálatban, Pálékkal járt, de nem a
Szentlélek irányította az életét. "Akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek
fiai" (Róma 8,14). Nézzük meg magunkat, nem vagyunk-e testi emberek? Ki vezet
téged: a kedved vagy a Szentlélek? Nem úgy van-e, hogy hol van kedved Igét
olvasni, hol nincs? Van-e kedved imádkozni, bizonyságot tenni? Apollóst Pálon
keresztül kérte a Szentlélek, de neki most nem volt kedve elmenni szolgálni.
Milyen okaink vannak, amikor az Úr kér tõlünk valamit? Belefutok a munkába,
aztán tetszik, és nem tudom abbahagy ni. Kérdezd meg Jézust, Uram, volt-e kedved
egy fárasztó nap után átimádkozni az éjszakát? Volt-e kedved a Gecsemánéban vért
verejtékezve harcolni, amikor tanítványaid elaludtak? Volt-e kedved odafeküdni a
keresztre? Döntsd el ma, búcsút mondasz-e a kedvednek, hogy ne légy többé testi
keresztyén? Hogy lehess olyan emberré, akit vezethet, akit használhat, aki
napról napra, évrõl évre õhozzá lesz hasonlóbb.
Isten áldása
legyen az áhitatok olvasóin!
Kapcsolódó hírek:
Apollos