"Aki hozzám jön, semmiképpen ki nem vetem."
(János
evangéliuma 6,37)
"Egyesek úgy vélekednek, hogy előbb bizonyos próbaidőt kell kiállniuk,
melyben bizonyságát adják annak, hogy teljesen megváltoztak, s csak azután
kérhetik az áldásokat, holott most, azonnal igényelhetnék azokat... Abban a
bűnös, tehetetlen, alárendelt állapotban, amelyben éppen most vagyunk, jöjjünk
Jézushoz. Mint tehetetlen, bűnös emberek jelenhetünk meg előtte és bűneinket
bánva lábaihoz borulhatunk. Szeretetének karjaival átölel, sebeinket bekötözi és
minden tisztátalanságunktól megtisztít, mert ebben gyönyörködik... Isten nem úgy
bánik velünk, mint mi halandók bánunk egymással... Sátán mindig készen áll arra,
hogy megfosszon bennünket a remény és világosság utolsó sugaraitól is, de ezt te
ne engedd meg! Ne hallgass a Kísértőre, hanem kiáltsd felé: ...Mennyei Atyám
irgalmas, s bár szeretetével visszaéltem, áldásait eltékozoltam, mégis hozzá
megyek és ezt mondom: »Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, nem vagyok
méltó, hogy fiadnak hivattassam, tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül
egy! (Lukács evangéliuma 15,18–19)"
Kapcsolódó hírek:
Isten módszere.
Tegyél a házasságodért!
Darwin tévedése
Felfuvalkodás és alázat.