A szeretet nevében
Ha álmaid valóra válnak,
A szeretetnek köszönheted,
Ne használd e szót könnyelműen,
A csak úgy odavetett szavak
Idővel semmit nem érnek.
Ha van, akit szerethetsz,
Ne csak gondolatban tedd,
Öleld erősen magadhoz,
Nézz mélyen a szemébe,
Úgy mondd ki a bűvös szót!
Nézz végre körül a világban,
Hányan sétálnak magányosan,
Irigykedve a vidám párokra,
Kifelé szépet és jót mutatva,
Belül széttépett lélekkel?
Fogd meg a kezét társadnak,
A szeretet nevében mondd:
Bár sok idő telt el, de szeretlek!
Tudom, e szó csodákra képes,
Összeforraszt széttört szíveket.
Majd ha álmaid megvalósulnak,
Érezni fogod hatalmát a szónak,
Érezni fogod erejét, ízét, illatát,
Elcsodálkozol majd szépségén,
Merj álmodni a szeretetről!
Mikor átvett szokásoknak hódolva
Virágcsokrot veszel bizonyos napra,
A szíved mélyéről jöjjön az érzés,
Amivel átnyújtod könnyek között,
Bűneidért megbocsátást remélve...
Hunyd be szemed, vagy álmodj ébren,
Mindegy, csak merj álmodni,
Különösen, ha csökkenni érzed
Azt az érzést, ami éltetett,
Merd ismét álmodni a szépet!!!
Vigyázz, tenned is kell álmaidért,
Az álom magában nem sokat ér,
A megvalósuláshoz vezéreljen
Kívánom: Igaz, őszinte szeretet!
Kommentáld!