2012. november 13. - Kedd
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Melyiktek mondja béresének
vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: „Gyere ide tüstént, és ülj
asztalhoz.” Nem ezt mondja-e inkább: „Készíts nekem vacsorát, övezd fel
magadat, és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán majd ehetsz és ihatsz
te is?” S talán megköszöni a szolgának, hogy teljesítette parancsait? Így
ti is, amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok:
haszontalan szolgák vagyunk, hiszen csak azt tettük, ami a kötelességünk
volt.
Lk 17,7-10
Elmélkedés:
Jézus nem uralkodni jött a világra, hanem az emberek üdvösségét szolgálni.
Szolgálata a keresztig, a kereszthalálig vezetett. Engedelmességének és
szolgálatának értékét és méltóságát a szeretet adja meg, amelyet mindazok
iránt érez, akiket szolgál, s akikért életét áldozza. Azokat szolgálja,
akik oly sokszor megtagadják az Istennek végzett szolgálatot. A szolgálat
igazi lelkületét Jézustól tanulhatjuk meg, aki egyértelművé teszi
számunkra, hogy az embereknek szolgálva magának Istennek végzünk
szolgálatot. Nem rabszolgaságra vagy kényszermunkára hív bennünket, hanem
arra, hogy teljes szabadsággal, a Szentlélekben megújulva és az üdvösség
reményében Urunknak szenteljük egész életünket.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Fogadd szívesen, Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen dicséretedre,
fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat, hiszen ezek kijárnak
neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy. Ezzel fordulok hozzád
és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden időben, és arra kérek
minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy velem együtt adjon hálát
neked és dicsőítsen téged.
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Kommentáld!