2014. június 12. – Csütörtök

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Mondom nektek: ha igaz
voltotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok
be a mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Ne ölj!
Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az
ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: Te
esztelen!, méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: Te
istentelen!, méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron
felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van
ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki
testvéreddel. Csak aztán térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat.
Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy vele, nehogy
átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a börtönbe vessenek.
Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg nem
fizeted.”
Mt 5,20-26

Elmélkedés:

Mintha az ószövetségi törvény ott lüktetne még az ereinkben, s ha valaki
megbánt minket, azonnal visszavágunk. Jól megjegyeztük a „szemet szemért,
fogat fogért” elvet, s ha kell, alkalmazzuk is. Hányszor halljuk másoktól
vagy talán magunk is mondjuk: a sértés ne maradjon viszonzatlan. Ha valaki
haragszik ránk, jogosnak érezzük, hogy mi se szívleljük őt. Ha bárki
rosszul szól hozzánk, sokszor mi is mindjárt durván válaszolunk neki. Hová
vezet ez a lelkület?
Amikor Jézus isteni tekintélyével törvényeket ad, akkor nem a régi
törvények helyett ad újakat, hanem egy új szintre emeli a korábbi
előírásokat. Az emberi ésszerűség határait túlszárnyalják azon kérései,
amelyekről a mai evangéliumban olvasunk. E tanácsok azt a célt szolgálják,
hogy igyekezzünk mindenáron megőrizni a békességet embertestvéreinkkel,
mert enélkül nem állhatunk Isten elé. Hamis vallásosság volna ugyanis úgy
állni Isten elé, hogy közben haragot táplálunk szívünkben felebarátaink,
embertársaink iránt. Ha készek vagyunk megbocsátani és kibékülni, mi is
számíthatunk az isteni megbocsátásra. A békülékeny lelkület, a békesség
szeretete nem a gyengeség jele, hanem a Jézus által ajándékozott boldogság
útja. A bosszú, a harag és a visszavágás helyett Jézus azt kéri tőlünk,
hogy bocsássunk meg. Milyen jó lenne, ha mindig a krisztusi szeretet
törvénye szerint élnénk!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenem, Uram, Teremtőm és Megváltóm, újítsd meg ma bensőmben
Szentlelkedet, végy be fogadott gyermekeid sorába mint újszülöttet, hogy
örvendve hirdessem az ígéret fiaival: elnyertem kegyelmed árán, amit a
természet nem adott meg.
Evangelium minden nap