Az Egyház szent hagyománya szerint a Megváltó nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe.

A Szűz Máriát tisztelő ünnepeink közül a legbensőbb és legmagasztosabb a Nagyboldogasszony ünnepe, amikor Mária megdicsőülését ünnepeljük, – meghajolva előtte, mert ő az az asszony, aki “áldott az asszonyok között”, aki testben és lélekben felvétetett a mennyei dicsőségbe.

A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik.

“Földünknek égbe szállt csodája
dicső kegyes Nagyasszonyunk,
neved szívünk ezerszer áldja,
ha vigadunk, ha zokogunk.
Te vagy akit nem ér a vád,
Te vagy kit minden ember áld;
Te vagy a jó, a szent, a szép,
örökre fényes példakép. “

Nagyboldogasszony napja az a nap, amikor első királyunk, István, aki a pápától kapott koronát, halálát érezvén, országát és népét Szűz Mária oltalmába ajánlotta.

Micsoda gondolat volt ez! Méltó egy szent királyhoz, akit haldokolva is egyetlen érzés töltötte el: gondoskodni, anyát adni egy országnak, egy népnek, melyet ő már képtelen tovább irányítani.

És milyen anyát keresett nekünk, elárvult magyaroknak?

A legjobbat, a legszeretőbbet, a legtöbbet értünk tenni tudót: Nagyasszonyt, akit tisztelünk; Boldogasszonyt, Isten anyját.

Van-e még nép, amely ilyen királynővel dicsekedhet?

És van-e még nép, amely évszázadok óta így rászorulna egy égi oltalmazóra?

Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állottak.

Szűz Mária a “Magyarok Nagyasszonya”, akinek ünnepét Márianosztrán is a messziről jövő zarándokok áhítattal ünnepelnek. A híres magyarországi Mária-kegyhelyek között az egyik legősibb és legnevezetesebb a Börzsöny hegységtől körülvett völgyben lévő márianosztrai templom, amelyet a szentéletű Nagy Lajos királyunk 1352-ben a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére építtetett, s a templom mellett a pálosok részére kolostort emeltetett.

Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.

A nap időjárása termésjósló is. Ha a „nagyasszony” fénylik, jó bortermés van kilátásban. Az augusztus 15-a és a szeptember 8-a közé eső időszak varázserejű. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A hiedelem szerint ez időszakban ültetett tyúk összes tojását kikölti. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.

Van még egy lassan teljesen feledésbe merülő, ősi népünnepünk, melyet régen „Boldogasszony másnapjának” neveztek. Ez augusztus 16-a, tartalma a magyar őstörténetig vezethető vissza. Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.

Boldogasszony Anyánk

(Régi magyar himnusz)

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk, (Boldogasszony, Anyánk, Regina Patronánk)
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Ó Atyaistennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
anyai palástod fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet,
segéljed áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Sírnak és zokognak árváknak szívei
hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról.

Juhász Gyula: Nagyboldogasszony

Holdas, nyári éjszakában
Hűs mezők ölébe fekve,
Messze tájon álmodik most
Ferenc József regimentje.
Magyar fiúk édes álma:
Szép leányok, szabad rónák,
Míg fölöttünk tiszta fényben
Tündököl a nagy mennyország.
S mintha ifjú homlokukra
Rózsa hullna, csillag szállna:
Őrködik az álmaikra
Magyarország Patrónája.

Körmenet Szent László hermájával Nagyboldogasszony ünnepén, Szent István király országfelajánlásának napján

Az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.Szűz Mária alakját évezredek óta tisztelik. Benne látják az eszményi anyát, és ezt a misztikus Szűz Mária-jelenések is megerősíteni láttatják. Több ország védőszentjének választotta, így Magyarország, Portugália, Fülöp-szigetek védőszentje is Szűz Mária. Sajátos címekkel történik ez, Magyarország a Boldogasszonynak, Portugália a Szeplőtelen Szűznek,  ajánlották fel országukat, melyeknek külön jelentésük van.

Sok helyen csodatévő Mária-képet vagy Mária-szobrot tisztelnek. Kialakulása egy-egy egyházi által elismert csodának vagy Mária-jelenésnek köszönhető. Ilyen például a japán Akitai Miasszonyunk, az olasz Siracusai Könnyező Madonna, mexikói Guadalupei Szűzanya. A Mária-kegyhelyek a Szűz Mária-tisztelet kiváltságos helyei.  A Mária-kegyhely egy keresztény katolikus búcsújáró hely, ahol csodatévő Mária-képet vagy Mária-szobrot tisztelnek. Kialakulása egy csodának vagy Mária-jelenésnek köszönhető. A Mária-kegyhelyek a Mária-tisztelet kiváltságos helyei. Kegyhelynek azt a templomot, kápolnát nevezzük, ahová különleges vallási okból számos hívő zarándokol el a helyi ordinárius, megyés püspök jóváhagyásával. A kegyhelyek helyszíneinek közelében sok esetben gyógyítóerejű kutakat, forrásokat tartanak tiszteletben.

Bejegyezte.Szántó Imréné Mária.