Milyen szép az élet, ha van reményed
A boldogság fényével, ragyog az életed
E fénynek nincs veszélye, csak tündököl neked
Úgy szeress, hogy örökké szeressenek, és
Nem lesz e földön nálad, boldogabb ember!
Legyen csodás estéd!!!A tavaszi jeles napok közül
kiemelkedik a virágvasárnap, amellyel a húsvét előtti nagyböjt kezdődik.
A bibliai eseményre utaló egyházi szertartás, a pálmaáldás mintájára
nálunk a barkaszentelés vált általánossá. A szentelt barka a
virágvasárnapi népszokások fontos kelléke. A virágvasárnapi ünnep
különleges néphagyománya a kiszehajtás, amely az északi régióban, a
palóc területen volt szokás. A kisze egy szalmával kitömött bábu,
amelyet menyecske, vagy ritkán férfi ruhába öltöztettek. A kiszét
lányok, fiatalasszonyok, gyerekek énekszóval hordozták végig a falun,
hogy végül patakba dobják vagy elégessék. A kiszehajtás a tél, s vele
együtt minden rossznak, betegségnek, bajnak látványos, szimbolikus
értékű, tárgyban kifejezett elmúlasztása.A tavasz legjelentősebb ünnepe
húsvét, a természet megújulásának szakrális tartalommal felruházott,
kitüntetett időszaka. Az ünnep másnapjához, húsvét hétfőjéhez sokféle, a
fiatalsághoz köthető népszokás kapcsolódik. Egyes helyeken ilyenkor
tartották a tojásvásárt, ahol a keresztszülők megajándékozták a
gyerekeket tojással, édességgel, játékkal. Ezen a napon jártak a
legények locsolni, amiért hímes tojást kaptak a leányoktól cserébe.
Másutt nem vízzel öntözték a lányokat, helyette sibáltak, azaz
vesszőkorbáccsal csapkodták meg őket, amiért tojást, pálinkát,
süteményt, sonkát kaptak. A vesszőkorbács rendszerint fűzfából,
nyírfából készült, 3-9 ágból fonva. A gömbölyűre fonottat kígyóshátú
sibának nevezték. Régen a leányok szalaggal kötözték fel szeretőjük
vesszőjét, aki ezért egész éven át viselte a bálozás költségét. A
szlovák nemzetiségű falvakban és a környező helyeken a legutóbbi
évtizedekig élő szokás volt.
Kapcsolódó hírek:
Húsvét története.
VIRÁGVASÁRNAP.