Nézem, hogy emberek miért ennyire készülődnek?
Valamire készülődnek, valamit ünnepelnek?
Igen! Gondosan ünneplik az új Karácsonyt,
Addig is elhagyják kicsit az élet zátonyt...
Szeretnék én ilyentájt karácsonykor a jóságban hinni, ez minden!
Míg énbennem dobog, ritmust ver a szívem, legalább van mibe hinnem.
Az életben egyébként köd borította utakat járom,
Ezt rótta rám a sorsom, ez nekem az állandó homályom.
De mi is a karácsony lényege?
Krisztus születésének emléke?
Menjünk mindannyian haza, nézzük, mi van a fenyőnk alatt,
Már a kapuban fogjuk érezni... kellemes fenyőillat.
A fák alatt biztosan ott lesznek majd az ajándékok,
Körülötte emberi szeretet, szívbéli jóságok.
A jóság azért ne csak ilyenkor szülessen, ilyen tájon,
Ezért is esdek, szívemben és a lelkemben nagyon fájón...
Bár én mint mondtam csak a ködös utamat járom,
Este majd gyertyafényben áttörök a homályon...
Megállok én majd a nagy fa előtt,
Imát mormogok mindenekelőtt...
Tisztelgek e szép szimbólum előtt.
Fa alatt ne legyenek színes hazugságok,
Ne csavarodjanak kitekert fonákságok...
Ez jó hely, erősödjenek a barátságok.
Az ősz már régen levetette a ruháját,
A tél meg felveszi a fehér tarkaságát...
Mi meg élvezzük szeretteink barátságát.
Fenyőfánkon halkan pislog a gyertyafény,
Ma már nincs szükség semmire, ami kemény.
Mindannyian várjuk az újra eljövő csodát,
És szeretettel nézzük a négy adventi gyertyát.
Kapcsolódó hírek:
Helló November - Szent András hava !
Adjon Isten jó éjszakát Mindenkinek !
Kell ott fenn egy ország.
Falu Tamás: Esti ima.