Az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János névnek szláv formájából. Eredetileg héber-görög-latin-orosz-magyar eredetű név, jelentése Isten kegyelme, Isten kegyelmes. Így már érthető, hogy a Szent János havának Szent János éjszakája az nem más, mint Iván napja június hónapban: 24-e.A nyári napforduló ősi hagyományai a termékenység és a napkultusz ünnepének emlékeit őrzi. A kereszténység átvette az ősi pogányok ünnepeit, és egy szent nevéhez kötötte. Ezen a napon, azaz június 21-én az északi félteke leghosszabb nappalát és legrövidebb éjszakáját élhetjük meg évről évre. (Ám Szent Iván éjszakája mégsem 21-ére esik, hanem 24-ére. A nyári napforduló ugyanis az évnek az a pontja, amikor a legmagasabb delelési ponton áll az égbolton a Nap. A kétféle időszámítási mód, a tropikus (azaz a Fölhöz viszonyított Napállás) és a tényleges naptári évek közti különbség miatt a napforduló a naptár meghatározása óta már előrelépte ezt a három napot.)Az éjszaka egyébként a sötétség és a halál lunáris birodalma, így az évnek ezen a pontján minél messzebb kell űzni az ártó szellemeket a fény erejével. Az emberek ezért máglyákat raktak, hogy így is a fényt idézzék meg, és időtlenné, kortalanná tegyék, legalább ezen az egy éjszakán. A június 23-a estéjén a sötétség egy időre elveszítette hatalmát, s a fény diadalmaskodott.A tűzfesztiválok és a szerelmi mágia, varázslás és bűbáj éje volt ez: a szerelmeseknek együtt, vagy külön-külön kellett átugraniuk a szerencsét hozó lángok felett, melyek így messze űzték tőlük a rosszat.
Minden más, amit ekkor cselekedtek, bűbájos hatású volt: a patakok mellől ekkor begyűjtött virágoknak és gyógynövényeknek gyógyító hatást tulajdonítottak, a forrásokat és kutakat kitisztították és feldíszítették erre a napra. Mindezt azért, hogy növeljék a termékenységet, és a kutakban-forrásokban lakó szellemeket kiengeszteljék. Az ezen a napon szedett növények gyógyító és fertőtlenítő hatással bírtak mind az emberekre, mind az állatokra, de még a földekre is. Ez az időszak volt leginkább alkalmas a házasságok megkötésére.
A nyári napfordulót a kezdetektől tisztelték, és mivel az ünnep szimbolikája a fény és a világosság győzelmét fejezte ki a sötétség és a halál felett, az egyház erre a napra helyezte Keresztelő Szent János születése napjának ünnepét (a többi szenttel ellentétben, akiknek mindig a mártírhalált szenvedésük időpontja az ünnep), aki a fényben született, és ezzel a fénnyel kereszteli meg azt, aki majd győzedelmeskedik a halálon.

* * * * *

Keresztelő János (i.e. 7 körül - i.sz. 29 körül) a kereszténység fontos alakja. Lukács evangelista szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Apja Zakariás öreg zsidó főpap volt, akit Isten némasággal büntetett, mert mikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő csak hitetlenkedett, hisz Erzsébet, Keresztelő anyja is jócskán benne volt már a korban.
Életéről a Korán több részletet is közöl, többek között azt, hogy az állatok sem bántották, mert felismerték benne a szent embert.
János remeteként élt a sivatagban, később prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket, magát Jézust is.
Heródes király elfogatta Jánost, mert az elítélte amiatt, hogy a testvére feleségét, Heródiást vette el. A Biblia szerint mikor Heródiás gyönyörű lánya, Salomé táncolt a király előtt, az megígérte, hogy teljesíti egy kívánságát. A lány pedig az anyja utasítására Keresztelő János fejét kérje egy tálcán.Keresztelő Szent János a védőszentje Francia Kanadának, ahol több várost is elneveztek róla, valamint az olaszországi Firenzének és a Máltai Lovagrendnek is.
Betegséget is elneveztek róla: jánostáncnak, Szent János táncának is, egyéb népies néven pedig nyavalyatörésnek hívták a virtustáncot (kórea = chorea Sancti Viti), mivel ez a szervi idegbaj a nagy nyári napforduló ünnepen járt pogány eredetű tűztánc alkalmával tömegesen szedte áldozatait.

(forras:Net)