Pénteken és hétvégén az előrejelzések szerint az ország számos helyén lehetnek nyári viharok, zivatarok, amelyek velejárója a villámlás, ez a rendkívül látványos, ugyanakkor esetenként veszélyes természeti jelenség.A villámlás a légköri elektromosság kisülése - fény- és hangtani jelenség, valamint mennydörgés kíséretében -, amely a felhők között, illetve a felhők és a talaj között jön létre.

Mi az a gömbvillám?

A villámnak három alakja ismert, a vonalas villám, amely a legközönségesebb, és az elektromos gép szikrájához hasonlít; a felületvillám, amely egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik meg; valamint a gömbvillám, amely gömb alakú, és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.

A gömbvillám létezése hosszú ideig vitatott volt, a jelenség maga pedig még ma is számos kérdést felvet, ellenőrzött laboratóriumi körülmények között például nem tudtak még gömbvillámot létrehozni.

A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ha ritkán is, de előfordul, általában viharok közben vagy utánuk jön létre, gyakran egy átlagos villámcsapás után. Jellemzően gömb alakú jelenség, amely lassan halad, átlagos élettartama pedig 10 másodperc. Általában nyílt területen keletkezik, de beszámolók szerint réseken vagy például a kulcslyukon át épületekbe is bejuthat.

Erre figyelj vihar esetén!

A gömbvillám is veszélyes élettanilag, bár ha már villámlásról van szó, jóval nagyobb a valószínűsége a hagyományos típus becsapódásának, amely szintén komoly kockázatot jelent. A villámcsapás alapvetően két módon veszélyezteti a környezetét. Egyrészt rendkívüli hőhatással jár, amely tüzet okozhat, illetve romboló hatása is van, amelytől falak, kémények és tetők károsodhatnak, fák hasadhatnak ketté. Másodlagos hatásként említhetjük az impulzus jellegű elektromágnesességet és az indukciós hatást.

A villámcsapást megelőzni nem lehet, de hatékonyan védekezhetsz a rendelkezésedre álló technikai eszközökkel. Ezek közül alapvető a villámhárító, amelynek feladata, hogy felkínáljon a villámnak egy biztonságos becsapódási pontot.

A villámhárító az épület védelmét biztosítja, de az elektronikai eszközöket nem védi a másodlagos hatásoktól. A villámok áramának egy része bejuthat az elektromos hálózatba vagy a hírközlési és informatikai rendszerekbe, és a fellépő túlfeszültség tönkreteheti az érzékeny berendezéseket, esetenként tüzet okozhat.Nem minden villámcsapás okoz tüzet, de gyakori, hogy az épület elektromos hálózatára kapcsolt háztartási gépek, elektronikai eszközök a villám okozta túlfeszültség hatására károsodnak.

A villámcsapások másodlagos hatásaitól túlfeszültség elleni védelemmel lehet az elektronikai berendezéseket megóvni, emellett érdemes vihar idején áramtalanítani őket.

Hol lehetsz a legnagyobb biztonságban?

Saját biztonságod érdekében is érdemes betartani néhány alapvető szabályt, például nagyon fontos, hogy villámlás esetén az épület villámhárítójától, levezetőjétől, ha van, legalább három-négy méterre tartózkodj. Lehetőleg ne legyél vízben - az udvaron se -, ha pedig sík területen tartózkodsz, a legjobb, ha leguggolsz, összezárod a lábfejedet, és ebben a helyzetben várod meg, amíg elvonul a vihar.

Kerüld az antennák, nagyobb fémszerkezetek közvetlen környezetét is.
A legbiztosabb menedék egy épület: ha a villámlás és a hozzá tartozó dörgés között kevesebb, mint 30 másodperc van, vonulj fedezékbe, és maradj ott, amíg a villámlás és a dörgése közötti idő 30 másodpercnél több lesz.

Viharos időben az autó is menedék lehet, zárt ajtók és ablakok mögött - gömbvillám esetén is. Az autó fémkarosszériája ugyanis úgynevezett Faraday-kalitkát képez, ezáltal jó védelmet nyújt a villámcsapás ellen. A gépjármű fém alkatrészeinek érintését azonban kerüld. További információt a Katasztrófavédelem honlapján találsz.