2012. augusztus 20. – Hétfő, Szent István király
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Mindaz, aki meghallgatja
szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a
házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél,
és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Aki
viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba
emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött
az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak, az összedőlt, és nagy
romhalmaz lett belőle. Ezzel Jézus befejezte beszédét. A nép
elragadtatással hallgatta tanítását, mert úgy tanított, mint akinek
hatalma van, nem úgy, mint az írástudók.
Mt 7,24-29

Elmélkedés:

Keresztény bölcsesség
A mai napon Szent István királyt, a magyar állam alapítóját, országunk
első királyát és keresztény uralkodóját ünnepeljük. Állami és egyházi
ünnep ez egyaránt, de mi most elsősorban az egyházi vonatkozásokra
szeretnénk figyelni. Érdemes azonban egy gondolat erejéig megemlítenünk,
hogy Szent István korában a keresztény vallásosság és a magyar érzület
elválaszthatatlan volt egymástól, miként szorosan összekapcsolódott az
újonnan alapított egyházi és állami szervezet is. Ennek alapja az volt,
hogy Szent István király keresztény ember volt, vallásosságát komolyan
vette, s ebből fakadóan rendelkezett azokkal az emberi tulajdonságokkal,
amelyek őt alkalmassá tették a vezető szerepre, illetve amely emberi
tulajdonságai például szolgáltak évszázadokon át a magyar emberek számára.
Világi hatalmát tehát keresztény szellemben gyakorolta. Jó volna, ha
keresztény életpéldája, hite és apostoli lelkülete kivétel nélkül
jellemezné napjainkban mindazokat, akik egy kisebb vagy nagyobb közösség
vezetésére, irányítására vállalkoznak. A vallási és erkölcsi értékek
megvallása és megvalósítása nélkül ugyanis rossz irányba lehet vezetni
bármely közösség tagjait.

Szent István király azzal szándékkal fogott neki a püspökségek és
szerzetesi központok alapításának, azért hívott buzgó papokat és
szerzeteseket külföldről az országba, azért rendelte el, hogy minden tíz
falu építsen templomot, illetve minden más egyházszervezői tevékenységében
az vezérelte, hogy a magyar emberek lelki igényeiről gondoskodjon.
Keresztény bölcsességgel belátta, hogy nem elég földet adni az embereknek,
ahol lakhatnak és dolgozhatnak, nem elég kenyeret biztosítani számukra,
nem elegendő, ha a külső ellenségtől való támadások és fenyegetések
elkerülése érdekében békére törekszik a környező népekkel, hanem
mindemellett lelki szükségleteiket is biztosítani kell, és ez nem
mellékes, hanem elsődleges feladat. A földi hazában élők számára utat
mutatott az égi haza felé. Napjainkban sem kell különösebb bölcsesség
annak belátásához, hogy az égi haza felé törekvő, Istenben hívő emberek
tudnak szilárd erkölcsi alapokon nyugvó földi országot, hazát építeni.

Szent István király ünnepén a szentmise evangéliuma az ostoba és a bölcs
emberről szól. Egyikük homokra építette házát, amely nem bírt ellenállni a
természet pusztító erőinek, s romba dőlt. A bölcs viszont szikla alapra
építette házát, amely szilárdan állta az idők viharait. Jézus Krisztus, az
ő tanítása, a keresztény hit lehet egyedül az a szilárd alap, amelyre
országunk, kisebb közösségeink és családunk jövőjét építeni érdemes.

Nagyon értékes írás számunkra az a mű, amelyet Szent István király
Intelmeiként ismerünk, s amelyet a szent uralkodó fiának, Imre hercegnek
írt. A műben atyai és uralkodó tanácsait osztotta meg fiával, aki reménye
szerint a királyi trónon követte volna. Vázlatszerűen érdemes
felsorolnunk, hogy a hithűség, az egyház iránti hűség, a papság iránti
tisztelet, az ország előkelőinek megbecsülése, az igazságszolgáltatás
gyakorlása, az idegenek védelme, a bölcs tanácsadók meghallgatása, a
hagyományok tisztelete, az imádság, a türelem, az alázat, a tisztesség
témái, mint a király kötelességei és tulajdonságai szerepelnek Szent
István király Intelmeiben. Ezek a tanácsok azonban nem csak az ő fiának,
Imre hercegnek szólnak, hanem jól tesszük, ha mi is megvalósítjuk őket
személyes életünkben. Legyünk bölcs emberek, akik tudjuk, hogy életünk,
jelenünk és jövőnk Isten kezében van. Építsük családjaink és országunk
jövőjét Istenre és az ő törvényeire, hogy az örök hazát elnyerhessük!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, aki csodálatos bölcsességgel kormányzod a világot, fogadd el
hazánkért eléd terjesztett könyörgésünket. Add, hogy a vezetők bölcsessége
és az alattvalók hűséges helytállása folytán erősödjék köztünk az
egyetértés és az igazságosság, szüntelenül virágozzék a béke.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/