AZ ÚRBA VETETT BIZALOM!
Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem? (Zsolt 118,6)
Nemrégen megláttam egy hirdetést könyvelői állásra,
amely versenyképes fizetést és nagyvonalú egyéb körülményeket kínált,
beleértve az egészségbiztosítást is. Jelentkeztem az állásra 125 másik
társammal együtt. Miután 14 főre megrostálták a jelentkezőket, a cég
hármunkat választott ki a végső állásinterjúra. A beszélgetés jól
sikerült, izgatottan és reményteljesen vártam az értesítést, hogy
megnyertem-e az állást.
Izgatottságom gyorsan kétségbeeséssé változott, amikor az igazgató
egy e-mailben leírta, hogy a vezetőség meggondolta magát, és
elhatározta, hogy a feladat bérmunkába való kiadása költséghatékonyabb
lesz. Hetekig tartó imádságaim és a készülődésem semmivé váltak. Hogy
engedhette meg ezt Isten?
A választ Lucille-től, gyülekezetünk egyik idős hölgytagjától kaptam
meg. Azt mondta: "Kedvesem, nem Isten tette ezt veled. Az igazgató egy
tisztán üzleti döntést hozott. Isten egy pillanatra sem hagyott el
téged, melletted volt, hogy átvezessen a fájdalom és a csalódás útján".
Bölcs szavai rádöbbentettek, milyen gyorsan hibáztatom Istent azért, ami
nem sikerül, ahelyett, hogy benne bíznék, aki átvezet a nehéz időkön.
Imádság: Drága Istenünk, segíts megértenünk
és elfogadnunk, hogy bár rossz dolgok történhetnek az életünkben, a te
szereteted állandó. Ámen.
Ami történik velünk, nem mércéje Isten irántunk való szeretetének.
IMÁDKOZZUNK AZ ÁLLÁSKERESŐKÉRT!
Kapcsolódó hírek:
Jobbulást
MEGBECSÜLÉS.
Levél Billynek, a bohócnak
Ma olvastam. Mt 14,22-33.