Lábnyomok
Egy ember egy éjszaka azt álmodta, hogy az Úrral sétál a tengerparton.
Jelenetek villantak fel az életéből. Minden egyes jelenetnél két,
párhuzamos lábnyomot látott a homokban: az egyik az övé volt, a másik az
Úré.
Amikor élete utolsó jelenete is véget ért, visszafordult, és szemügyre vette a homokban látható lábnyomokat.
Meglepődve vette észre, hogy élete során több alkalommal csak egy sor
lábnyomot lát. Arra is rájött, hogy ezek éppen élete legnehezebb és
legszomorúbb időszakaira esnek. Nem hagyta nyugodni a dolog, s
megkérdezte az Urat:
- Uram! Azt ígérted, ha úgy döntök, hogy
követlek, akkor mindig velem leszel. De íme, épp a legnehezebb időkben
csak egyetlen sor lábnyom látható. Nem értem, miért hagytál el épp
akkor, amikor a legnagyobb szükségem lett volna Rád?
Az Úr így felelt:
- Drága gyermekem! Szeretlek, és soha el nem hagynálak. Azért látsz
néhol csak egyetlen sor lábnyomot, mert amikor a legnehezebb időszakokat
élted át, amikor igazán szenvedtél, akkor a karjaimban vittelek.
(szerzője ismeretlen)
Kapcsolódó hírek:
NAPI EVANGÉLIUM.
Napi Evangélium.
Napi Evangélium.
Napi Evangélium.