Húsvét, Jézus Krisztus feltámadásának napja a kereszténység egyik nagy ünnepe. Erdélyi magyar történelmi egyházaink főpásztorai ezen a húsvéton is köszöntik híveiket, az alábbiakban a pásztorlevelekből idézünk.

 
Nyitva van az arany ka­pu című pásztorlevelében Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lu­the­ránus Egyház püspöke írja: a mai napon szívünkben új élet támad, a sokszor kiszáradt, terméketlen életünk fáján ma friss hajtás fakad. A mai napon a mi Urunk Jézus Krisztus valóban megnyitotta azt a kaput, amelyen keresztül nekünk bemenetelünk lehet az Atyához! Nyitva van az arany kapu! – nincs ennél nagyobb öröme a hívő embernek.

Húsvét ünnepén mindannyian Atyánk meghívottai vagyunk, hogy lássuk azt, amit az asszonyok láttak: az üres sírt, az Élet erejét és győzelmét. Ha itt van közösségeinkben Péter, aki háromszor megtagadta, ha itt van Tamás, aki sebhelyeit tapogatja, ha itt van a többi tanítvány, aki halálakor gyáván cserbenhagyta, ha itt van a megvakult Saul, aki még nem tudja, hogy Pál lesz belőle, itt a helyed neked is, és itt a helyünk mindannyiunknak. A kimerült és fáradtságba belefásult anyának, a mindennapok mókuskerekében őrlődő apának, a családi békétlenségtől fájó szívű nagymamának, a szeretetköteléket féltő nagyapának.

A megbántott és bántó szerelmesnek, a megbocsátani nem tudó testvérnek, a magánytól vagy betegségtől szenvedő idősnek, a megrettent, helyét kereső fiatalnak, az Isten közelsége után vágyakozó embernek. Sokan vagyunk, sokfélék, egyedi és megismételhetetlen az élettörténetünk, mindenkinek személyes a lelki és testi keresztje. Egyvalami közös bennünk csupán, Krisztusra utaltságunk. Azért vagyunk itt, mert Jézusra van szükségünk, Őt akarjuk látni, ahogy húsvét hajnalán az asszonyok. Vele akarunk találkozni, mint az emmausi tanítványok, hogy amikor megtöri a kenyeret és megáldja a bort, megerősödjünk mi is abban a hitben, hogy feltámadott Urunk, életünk minden percében velünk jár az úton – írja az evangélikus főpásztor.

Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke „Mert a Sionról jön a törvény és Jeruzsálemből az Úr tanítása” Izajás (Ézsaiás) prófétától vett igét magyarázza: Megváltásunk földi színtere a Szent Város, Jeruzsálem. Ma mindenki gondolatban odaröppen az üres Szent Sírhoz, és boldogan énekeljük az Alleluját. Együtt valljuk a Szent Apostolokkal: „Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.” A megváltás kegyelmében, a keresztség szentségében részesültünk. Földi életünkben meg kell mutatkoznia, hogy megváltottak vagyunk. A keresztény élet örömteli, mert ismerjük az utat, és az Úr előttünk halad.

A húsvét az élet ünnepe, a keresztyénség az élet vallása címmel osztotta meg gondolatait Kató Béla, az Erdélyi Református Egyház­kerület püspöke. A lényeg az: Jézus él, írja, s hozzáteszi: ezért lett a húsvét az élet ünnepe és a keresztyénség az élet vallása. Ezért ünnepel a mai napon mindenki, aki él. Ahhoz azonban, hogy örömünk teljes legyen, három feltételnek kellene teljesülnie. Először: lehessen élni. Az ember legfontosabb igénye arra irányul, hogy győzedelmeskedjék a halál fölött. Naponta millió halállal nézünk szembe, és ez félelemmel tölt el. Számtalan betegség és gyilkos fegyver teszi kétségessé a holnapi napot.

Másodszor: érdemes legyen élni. El tudunk-e képzelni olyan életet, amelyet nem érdemes végigélni? Sajnos, ma nagyon sokan gondolják úgy, hogy nem érdemes, mert a bűn megrontja életkörülményeinket. Harmadszor: öröm legyen élni. Ha láttunk már röpködő pillangót, fészkére visszatérő gólyát, éneklő ifjút és tavaszi napon sütkérező idős személyt, akkor úgy tűnt, mindannyian örülnek az életnek. Az élőlények közül azonban csak az embernek adatott meg az, hogy tudatosan örvendezzen. Még akkor is, ha börtönben, vérpadon vagy betegágyán fekszik. Ez azonban csak akkor történhet meg, ha elhiszi: Krisztus legyőzte a halált, és az ő feltámadása a mi feltámadásunk záloga is – szögezi le a református egyházfő.

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke Mert én élek és ti is élni fogtok! János evangéliumából vett igén keresztül szól híveihez: Húsvét az élet győzelmét hirdeti, és Jézus ezt a nagy isteni igazságot hozta közel hozzánk. Életében és kínszenvedésében ez adott erőt számára. Húsvét igazolja, hogy nem a nagypénteki gyász, a feketeség uralta el a világot! Nem az emberi nagyot akarás és mindenen uralkodni akaró vágy diadalmaskodott! Nem a tagadás és az árulás lett a győztes!

Nem az elválás, a sír tátongó üressége maradt a tanítványokkal! Nem a sötétség, hanem az élet fénye és ragyogása győzedelmeskedett! A kínok, szenvedés, megaláztatás és halál fölé emelkedő embert, a lélek és élet győzelmét, az örökkévaló értékek diadalát kell meglátnunk és ünnepelnünk húsvétkor, hogy hitünknek, reménységünknek, szeretetünknek erőforrásai legyenek.

Szekeres Attila
Háromszék

forrás:erdely.ma