Bódás János : IMÁDSÁG SZENTLÉLEKÉRT

Zúgó szél, mennyei vihar,
Jöjj a Lélek lángjaival!
Isteni erő van tenálad,
Tégy vele most nagy, szép csodákat.
Erőddel a szíveken zúgj át
És szellőztesd ki minden zugát,
Szellőztess ki országot, népet,
Az egész nagy földkerekséget.
Söpörd el a bűnt, a gyanakvást
S tedd, hogy végre szeressük egymást.
Hiába pénz, ravaszság, fegyver,
Csak nyomorult marad az ember.
Rajtunk hatalmat te vehetsz,
Újjá, tisztává te tehetsz,
S bevetheted a szíveket
Égi maggal: hogy szeretet,
Igazság, szépség dús virága
Illatozzon szét a világba.
A Föld ne gyilkos atombomba
Dühére, - de szent viharodra
Rendüljön boldog félelemmel.
Te légy mennyei mentő fegyver,
Földrengés, mely nem ront, de épít,
Pusztítás, mely tisztít és szépít,
Vihar, mely alkot, tűz, mely éltet
Embert, családot, földet, népet.
Hiába pénz, ravaszság, fegyver,
Csak nyomorult marad az ember!
S milliók kérnek, mert belátják:
Nem segít más, csak az imádság,
A könyörgés:... Jöjj, szent vihar,
Ég tisztító lángjaival,
Söpörd el a bűnt, a gyanakvást,
Add, hogy végre szeressük egymást,
S mint a táj, ha eláll a zápor,
Ragyogjon föl a Föld orcája
A béke tiszta sugarától!

A keresztény egyház Jézus mennybemenetelét üli meg pünkösdkor, a magyar hagyomány viszont az ősi nyári napforduló ősi szokásait örökítette át a két napos ünnep során.Egyházi tiltások ellenére is a pünkösdi népszokásokban megmaradtak a magyarság, ősi táltos hiedelmei, hiszen a keresztény egyháznak nem voltak közös, globális ünnepi elemei, ezért amikor őseinket a kereszténységbe kényszerítették, ősi ünnepeiket becsempészték az új rendbe. Néhány helyen, mint a székelyföldi Csíksomlyón ilyenkor gyakorolják hun őseink napbanézését, máshol termékenység varázslással egybekötött vigasságokat rendeznek. Az ősi sztyeppei olimpia egyik eleme, a lóverseny is a pünkösdi ünnepkör részeként maradt fenn. A tavasz jelképét, a zöld ágat sok helyen kitűzték pünkösd hajnalán a házak elé, volt, ahol az egész háztájékot feldíszítették vele. Az ünnep elmúltával az ágakat eltették és később azzal gyógyítottak. Az egyház szigorúan tiltotta, hogy ilyenkor hangoskodjanak, lövöldözzenek vagy más ,,pogány" szokást .gyakoroljanak, de a rendelkezések nem voltak eléggé hatékonyak.

Az egyik legtöbbször emlegetett hagyomány a magyar falvakban a pünkösdi király és királynéválasztás. Mindkettőt egy évre választják. A legények ügyességben és erőben mérik össze képességeiket, amelyek közül legismertebb a lóverseny, de régen kötélhúzásban, bikafékezében, birkózásban, stb. megmérkőztek egymással. A versenynek nagy tétje volt, mert a győztes egy évig uralkodott a faluban, előbb ünnepélyesen megkoronázták, felövezték karddal és fokost adtak a kezébe. Uralkodásának egy éve alatt különleges jogokat élvezett. Tilosba tévedt lovát, jószágait nem büntették, de őt sem érte büntetés. A kocsmában kitüntetett szerepet kapott: ingyen ihatott. Engedélye nélkül nem rendezhettek táncot és minden lakodalomra és mulatságra meghívást kapott.

A lányok pünkösdkor körbejárták a falut és sorra áldást kértek a gazdákra. Utána a legszebb, legszelídebb lányt megválasztották pünkösdi királynénak, aki rózsával koronáztak meg, énekes-táncos játék keretében. Míg a fiúknál jelentős kiváltsággal járt az egy éves uralom, addig a királyné inkább a termékenységért és a jó termésért volt ,,felelős".

Pünkösd a Biblia szerint.

Jézus feltámadása után negyven napon át megmutatta az apostoloknak, hogy Ő él, és beszélt Isten országa dolgairól.
"Amikor együtt volt velük, megparancsolta nekik: Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem, hogy János vízzel keresztelt (bemerített), ti pedig nemsokára Szent Szellemmel kereszteltettek meg. (...) Erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szent Szellem, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a Föld végső határáig." (ApCsel 1:4-5; 8)
"Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegre teszik rá kezüket, és azok meggyógyulnak." (Márk 16:16-18)

Jézus kitöltötte Szent Szellemét.

A PÜNKÖSD, AMI IGAZÁBÓL AZ ÉGI ÉS A FÖLDI TŰZ ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSÁNAK ÜNNEPE.

Benedek Elek: Pünkösdi harangok

Olyan szépen cseng a harang,
Mintha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.

Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyíl a kertben,
Kis szívünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.

Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.