Mindennapok .

Mindennapok . hírei

A legszebb virág

11 éve | Csicsely Szabolcs és Dániel | 1 hozzászólás

2011-04-05 06:32:22, kedd

	Link A legszebb virág Egyedül ültem le olvasni a parkban, Szomorú fűzfának védő árnyékában. A csalódottságra volt elég jó okom. Megbántott a világ, ezt vettem én zokon. Ha ettől még nem lett volna elég rossz a napom, Elém állt egy kisfiú, izgatott volt nagyon. Kipirult s kifulladt a játék hevében; Felhevülten így szólt: " Néni,ide nézzen! " Kezében elhervadt virág kornyadozott, Lankadt szirmai tán nem látták a napot. Halott virágával küldtem volna tova, Mosolyt színleltem hát, s bámultam máshova. Nem ment el, sőt inkább mellém ült a padra, Virágját szaglászta, s mondta kisvártatva : " Az illata csodás, s bizony szép is nagyon. Itt szedtem magának, tiszta szívvel adom." Haldokló virág volt, mit átadott, Ragyogó színe rég megkopott. Tudtam azonban, el kell fogadnom A fiú különben tán sosem hagy nyugton. Nyúltam a növényért, hogy elvegyem tőle, De ő csak tartotta fel, a levegőbe. Ezaddig nem tűnt fel, ekkor vettem észre, A fiúcska nem lát, mert hogy vak szegényke. Hangom megremegett, szememben könny égett, Megköszöntem neki, hogy talált ilyen szépet. " Szívesen " -mondta, s vidáman elfutott. Nem tudta,hogy bennem mily mély nyomott hagyott. Eltűnődtem rajta, vajon mint láthatta, Hogy egy nő a fűzfa alatt önmagát siratta. honnan vette észre borús keservemet? Talán a szívével lát jól ez a gyerek? A vak gyermek szemével végre megértettem, a világgal nincs baj, itt a hiba bennem. Nem láttam meg eddig, milyen szép az élet. Megfogadtam, hogy ezután élvezem a szépet. A hervatag kórót orromhoz emeltem, Gyönyörű rózsának illatát éreztem. közben a fiúcska új gazzal kezében Egy gyanútlan öregembert készült felvidítani éppen. (Chery L.Costello-Forshey)