Szeretettel köszöntelek a Mindennapok . közösségi oldalán!
http://mindennapjaink.network.hu/ és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb..
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szántó Imréné Mária
Mindennapok . vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mindennapok . közösségi oldalán!
http://mindennapjaink.network.hu/ és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb..
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szántó Imréné Mária
Mindennapok . vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mindennapok . közösségi oldalán!
http://mindennapjaink.network.hu/ és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb..
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szántó Imréné Mária
Mindennapok . vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mindennapok . közösségi oldalán!
http://mindennapjaink.network.hu/ és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb..
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szántó Imréné Mária
Mindennapok . vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
"Eljött már november didergő hónapja,
|
|
Kendőbe zárta ősz haját
6 éve | bemkó andrásné | 2 hozzászólás
Isztanbult hallgatom, szemem lehúnyva,
oly csendesen, oly lassan fúj a szél -
oly halkan ring a fán ezer levél,
minthogyha a szél nem is itt zizegne.
Valahol a távolban, messze, messze,
egy vízárus csengője cseng újra meg újra,
Isztanbult hallgatom, szemem lehúnyva.
Isztanbult hallgatom, szemem lehúnyva,
fenn a magasban madarak
sűrű-sűrű csapatja száll rikoltva,
leng a szélben halászhálók száza-ezre,
egy asszony lábát a víz körbezúgja,
Isztanbult hallgatom, szemem lehúnyva.
7 éve | Szabó Magdolna | 0 hozzászólás
Köszöntünk egy édes kis dallal,
Kondult a harang diadallal,
S te átlépted az élet küszöbét
Éretten, korosan.
Köszöntünk mindahányan
Szerényen egy csokor virággal,
Most, hogy te vagy közöttünk a győztes,
Ki a dobogó csúcsára léphetsz.
Köszöntünk tiszta szívből, igazán
Az élet rangosabb fokán,
Hová az ember csak küzdve érhet
Szorgos munkája nyomán.
Vedd a csokrot, vedd magadhoz,
Tiéd annak minden szála,
Hadd nyíljon sok-sok tavaszon át
Szeretetünk legszebb virága.
Nézem, hogy emberek miért ennyire készülődnek?
Valamire készülődnek, valamit ünnepelnek?
Igen! Gondosan ünneplik az új Karácsonyt,
Addig is elhagyják kicsit az élet zátonyt...
Szeretnék én ilyentájt karácsonykor a jóságban hinni, ez minden!
Míg énbennem dobog, ritmust ver a szívem, legalább van mibe hinnem.
Az életben egyébként köd borította utakat járom,
Ezt rótta rám a sorsom, ez nekem az állandó homályom.
De mi is a karácsony lényege?
Krisztus születésének emléke?
Szeretném, ha egyszer az lehetnék,
Ami leginkább lenni akarok.
Ha egyszer azt mondaná valaki:
Megsajnáltam a bánatodat,
Hitetlenségedet, háborgásodat,
S neked adom mi legdrágább neked:
A sorsodat, az önéletedet.
Neked adom a teremtésedet.
Akkor azt mondanám: legyek erő,
A végtelenség örök ereje,
Aki nem néz hátra, csak előre,
S nem hallja a múlt idők zenéjét.
Legyek az őskor mitikus gigásza,
Aki számára nincsen vég, határ,
Hogy két karommal a világot rázzam,
S a hitemet, az igazságomat
Belesüvöltsem, belekiabáljam;
Eszme legyek, kirobbanásra kész,
Szent Géniusz, hatalmas és merész,
Aki előtt a végtelen szabad!
Ha
láttál egy verebet, ismered valamennyit. A rózsák egyformán
csodálatosak, gyönyörűek. A napraforgók mindegyike ugyanakkor emeli fel a
fejét, és ugyanakkor hajtja le. Csak az ember képes arra, hogy a
többitől különböző életet éljen. De ehhez valóban élni kell, nem csak
fizikai, hanem sokkal inkább lelki értelemben. Aki így él, az egyedi,
megismételhetetlen, összehasonlíthatatlan és pótolhatatlan.
Csitáry - Hock Tamás.
Örülj a világnak,
Szeretni annyi: – elfogadni,
Az Édesanya
Ő, aki az életet
tovább adta nekünk,
hogy a világnak mi is
részesei legyünk.
Csak szeret és szolgál
az első perctől fogva,
minden lépésünket
Őrangyalként óvja.
Türelemmel osztja
életét, szívét,
tanítja, neveli
kedves gyermekét.
Ajkáról az imádság
értünk száll az égbe,
hogy az Úr áldását
bizalommal kérje.
Örömben-bánatban
velünk megosztozik,
Ha nehéz a keresztje,
nem panaszkodik.
Arcáról sugárzó,
édes szeretet,
Elrejti a szemében
csillogó, fájó könnyeket.
Élete, piciny láng,
tündöklő sugár,
fényében a vándor
mindig hazatalál.
S ha kialszik a láng,
Égbe száll a füstje,
A szív pihen, de szeretete
velünk marad itt a földön
Mindörökre.
Alkonyati rózsák
Wass Albert
Mikor az élet mámoros királya
kékes palástot öltve elhaladt,
rejtelmes, égő kelyheit kitárja
a rózsaszínű őszi alkonyat
Ó délibábos alkonyati rózsák...
Ó őszbe szálló, szép álom-hajó...
szökött napunkat újra visszahozzák,
csak hinni kell, csak hinni, hogy való...
Mikor a fátylas őszi hervadásra
reálehel az alkonyat varázsa,
a múlt nyaránál fényesebb a fény...
Az elmúlást ki soha nem csodálta,
akinek nincs egy délibábos álma:
Szegény a lelke, jaj, nagyon szegény.
Itt van az ősz, s a színes tájba
Elesett az Ősz postása,
Az idő múlik, elszalad,
Amerre csak járok,
Azért, mert ősznek húrja zsong
Mosoly ragyogjon arcodon,
s melegítsen a jó szíved!
8 éve | Kosznáné Ruszin Ilona | 0 hozzászólás
Pici vagyok, mégis gondoskodom rólad.
Végre van már dolgom, nagy feladatom!
Elkészítem mától az ennivalódat,
s mikor megéhezel, mind neked adom.
Mikor végre jól laksz, a szemedben hála,
elégedett képpel dorombolsz nekem.
Nekem szükségem volt, egy kedves, jó barátra,
aki megszépíti röpke életem.
Amikor jól laktál, kezdődhet a játék,
– arcunkon a szívünk mosolya ragyog.
Egymás szeretése, gyönyörű ajándék,
amiért – barátom – oly hálás vagyok!
Rokont és családot, azt az élet adja,
de barátot, azt a szív választ magának.
S amikor övé lesz a szíved kis darabja
rád talál az öröm, s menekül a bánat.
Elég nagy a szíved, hogy többet befogadjon,
lehet sok barátod, akik kedvesek.
Tárd hát ki a szíved,- szeretetet adjon,
akkor boldog a szív, amikor szeret.
Aranyosi Ervin © 2014-04-12.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Szia kedves Marika.
Hányszor hittem: hazám a fény hazája,
s a völgyek szürke rabja nem vagyok,
völgy vándorát a hegyek csókja várja
és utam egyre feljebb kanyarog.
S ó, ti kegyetlen rózsaszín hegyek,
gyönge-elém hányszor emeltetek
hajnal-pompában búskomor falat!
S az utam völgy, ezerszer völgy maradt.
Most este van. Nem látom már az utat:
hátha most a hegyre fölvezet?
Hátha holnap könyörül a távol,
s kanyargós úton nyújt testvér-kezet,
szelek dalolnak: "messzeföldi vándor
rokon-karokba visszaérkezett!"
Virrad.
“Segíts jobbá válnom, emberibben élnem,
Az elfogadás benned él, ne félj
Szeresd a gyermeked, öleld a szívedre!
Ne a pénzedet költsd, többet ér egy álom!
A tudást úgy add át neki, ahogy kéri!
8 éve | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás
Szívembe belopódzott
8 éve | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás
A béke szeretnék lenni.
Ha szeretlek, akkor hazugság,
Amit igaznak hittem én.
Hazugság a sírás, a bánat
S az összetörtnek hitt remény.
Hazugság akkor minden, minden,
Egy átálmodott kárhozat,
Amely még szebbé fogja tenni
Az eljövendő álmokat.
Ha szeretlek, akkor vergődve
A halált nem hívom soha,
Eltűröm még a szenvedést is,
Nem lesz az élet Golgotha.
Mikor álmomból fölébredtem,
A percet meg nem átkozom -
A lelkedhez kapcsolom lelkem
S mint régen, ismét álmodom.
Esőben járok, de néha még mosolygok Mert minden búbánatot egy napon elhagyok Az élet csodálatos, de néha csak kegyetlen A szép örömök mögött, sokszor embertelen Esőben járok még, de egyszer kisüt a nap S a fény ragyogása, sok szépet tartogat Tudom, hogy a lelked, régen erre vár már A fényes ragyogásra, egyszer rátalál tán Az eső, hidd el nékem, sok mindent megtanít Néha bánatodban, tán kicsit meg is vadít Mikor megérzed, hogy most már fázol benne Mikor lelked vágyik, egy meleg menedékre Ha egyszer esőben jársz, kérlek, majd ne feledd Hogy én veled vagyok, s megfogom két kezed Mert, ha együtt vagyunk, a sötét eső elszáll Még a szerencse is, egy napon mi mellénk áll Tudom, esőben jársz, de várod már a napfényt Mind esőben járunk, most örömünk, csak emlék De soha ne feledd el, az eső felszáll egyszer S, hogy akkor is szeretlek, majd elmondom ezerszer… Árvai Attila© 2012-10-16
Öreg kukás ,van itt szemét
Válogatod mások vackát
Találsz benne egy-két krajcárt
Kocsid húzod magad után
Meggörnyedve mész az utcán
Szemét dombon hajnal hasad
Ott találja magányodat
Te legyél az első sorban
Ki értékre lel nagy titokban
Válogatsz a szemét közben
Emlék tárgyak egy vödörben
Mit mesél a szemét neked
Régi múltad keresgéled??
8 éve | Szántó Imréné Mária | 1 hozzászólás
Csodákat próbáltam:
8 éve | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás
Mikor az ember átlépi az élet küszöbét,
és felsebzett sorsára könny-eső szitál,
hazavágyik hársillatú kicsi falujába,
ahol még szeretetről mesél a ház, a kert, a táj.
Odavágyik vissza, hol ismert volt az utca,
ismert volt a szomszéd, a szél-frissült határ,
s mindaz a megszokottá váló csendes nyugalom,
amiben ezer színt tetőzött a tél, az ősz, a nyár.
Odavágyik, hol a szó, dallam volt a szívnek,
ahol megbecsültek minden szép pillanatot,
ahol bűvös mesék világába hajókáztattak
a kukoricaháncsú fosztás-halmazok.
8 éve | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás
Elszorul a szívem, mikor olyan embert látok,
A hajnali köd nesztelenül, lassú léptekkel
Oson át a nyálkás, a nedvességtől csöpögő
Útszéli fák között, versenyez a kikelettel
És a betonúton mutatta, hogy ő az erő.
Az út olyan lett, mintha egy termoszból
Gőzölgő, forró kávét kilocsoltak
Volna, hogy ki ne lássunk a köd sugarából
És az úti vándorok lassacskán haladtak.
Korán keltem, úton voltam
Suhantam a célom felé.
Az ősz - öreg anyóka reszketve - botolva, a konyhába tipeg. Kis teának, hogy vizet tegyen ... de visszalép legyintve; minek már ez ... Istenem ...! És lassan visszatipeg, és szobája is hideg, és szívét a magány dermeszti meg. - A gyermekek felnőttek. Az Ember ... rég meghalt. ~ Ó, én édes párom! Hát nem vittél magaddal ... És bújik az ágyba, kis melegre vágyva, várva a békés, a megváltó Halálra. Hisz senki sem kopog hogy; " Megjöttem! |
.Nem tudom, ó Istenem...
Valami halk, lágy dallam száll
reszkető, összetört Világom felett:
Mintha a Múlt mélysége s a Holnap fénye
játsz'nának fölötte kérdés-feleletet.
Csendesült, halkká lett sikolyt küld
ez összefonódó dalba könnyeset a Múlt,
míg a Jövő már az Ifjúság üde-szép dallamát
mely Szeretni; s nem gyilkolni tanult.
Vad átkoktól terhes, semmibe hulló,
s csak tétován rebbenő a Múlt hangja
de a Jövő harsányan felelget néki:
- Hisz miénk minden csillagos éjszaka !
Nyitott ablak
Kinyitom az ablakom
Kitárom hát lelkem
Hadd repüljön szabadon
Amit eddig nem mertem
Hadd tudja meg mindenki
Nyitva van az ablakom
Hadd hallja mindenki
Szél viszi az én dalom
Vihart hoztál erre szellő
Bezárom hát ablakom
Nincs már zöldellő erdő
Elfújtad az én dalom
Érződik a levegőben
Hűvös van a szobában
Hideg mint egy temetőben
Elveszek a homályban
Hideg van és didergek
Pedig zárva az én ablakom
Már a madár se csicsereg.
Fogd a kezem
Fogd a kezem,mert fáradok
Göröngyös úton haladok
Fogd a kezem,ne engedd el
Menjünk együtt,ne hagyj el
Egyedül nehéz oly nagyon
Kimondani én nem tudom
Az élet még így is tartogat
Napsugaras szép napokat
Jöhet öröm,jöhet boldogság
Az is szép veled,ha virágzik az ág
Ha csendes eső elered
Tartogat még gyémánt cseppeket
Fogd a kezem,mert fáradok
Addig szeress,míg itt vagyok
Hisz,ha elmentem minden szó hiába
Nem találsz sehol a világba
Fogd a kezem mert elmegyek
Nem hagyok mást csak emléket
S megbánod majd vétkedet
Hogy korán elengedted kezemet
2O14.O5.2O.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
kép:net
Július
Ilyen hőség sem volt itt már régen,
mesélik, még a vaj is elalélt
és olvadni készült lenn a jégen
ma délelőtt még s most beborult.Már
aprót söpör a ház előtt a szél
s körül minden figyelmesen föláll
a tolongó porban s záport remél.
A nyugágy háta is hassá dagad
és elszakad a szárító kötél.
Két ing repül el róla, két madár,
utána kap a szolga kerítés
és csúnya szájjal szitkot kiabál.
Valamit kérnek tőled.
Megtenni nem kötelesség.
Mást mond a jog,
mást súg az ész.
Valami mégis azt kívánja: Nézd,
tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.
Messzire mentél.
Fáradt vagy. Léptél százat.
Valakiért mégegyet kellene.
De tested, véred lázad.
Majd máskor! - nyugtat meg az ész.
És a jog józanságra int.
De egy szelíd hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
,,Lesz még értéke a földnek"
Ha az ember maga veszi kezébe
Megint szántani az ekét
Sajátját szántja,új barázdáit a földbe
Nem számít csurgó verítéke
Megmunkálja szépen a földet
Lengő búzamezőt az Isten is éltet
Lesz még értéke a földnek
Örülsz tavasszal,ha zölddel a határ
Biztatgatva mondta jó apám
Meghálálja a föld a szeretetet
A mag gyorsan kikel,ha szívvel veted
Ha támadják is karvalyok és kufárok
Akkor is lesz élelme-e hazának
Mert szeretni kell-e drága földet
Minden rög kincset terem neked
Ha nem véded meg ezt a magyar földet
Kifolyik kezedből, mint homok
Gazzá,gazdátlanná válik a becsület
S nem emeli fel semmi a nemzetet
S szegény apám,ha most látná
Igaz a földnek nagy értéke van
Kufárok hada zúdul,nem bánja
Eladják alólunk a talajt
Spekulánsok"génmódosító"ígérete
Sokszorozni akarja a termést
Pusztul a föld kiásott lelke
Ugrásra kész a manipulált vetés
S a földnek már van értéke
De sok idegen vet,s arat
Neki ring az aranyló róna
Euróval fizet a magyar föld aranya
Talán még nem késő megérteni
Földjeinkre vigyázzunk nagyon !!
Komondor kutya csahol Tanyák hűs ölén Vigyázza a tanyát Nem ismeri a jövevényt Oly kietlen ,csendes most a puszta Égető naptól,visszahúzódott a kutya A vidéket ember alig járja Csak a kutya csahol,nincs itthon gazdája Mert nagy dolog idő van most Künn a határban Aratás ideje az egész rónában Kutyának dolga,vigyáz a tanyára Pedig,de jó lenne Hűs víz,szomjúság űzőnek A napnál bíz nagyon befűtöttek Perzseli a tájat,csak úgy éget Merre szem lát érett búzatáblák Már néhol az ügyesek le is aratták Az idén nagy termést ígér Ez lelkesíti a gazdát Igaz,csak lelkesítené Mert már a gabonát lábon eladták Nincs már magtár sem Régen lebontották Mert eladó volt itt minden Sáskák licitáltak Értéke is, élete is Megszűnt a tanyáknak Pedig a jó magyar föld Dúsan termi kincses gabonáját Paraszt ember bújában siratja tanyáját Az ő szíve értük szomorú,sorba lebontották Amerre szem tekint romban a tanyák Egy,csak egy tanya van Áll még merészen a vidéken Fehér komondor őrzi Ne térjen be idegen Hűséges állat ő,akár a gazdája Mert neki áll még egyedül a tanyája Földjét is műveli,igaz szeretettel Tudja ,hogy a jó föld megtermi Ami neki kell Mert szeretni kell,ezt a drága magyar földet Meghálálja a munkát,termésével éltet Tanyák ölén is szabadabb az élet Közel és távol átölel a természet. |
Út,mely elindul
Ezt most olyan szavakkal, úgy szeretném
Elég az Ő kegyelme rég elég,elég.
Még akkor is,ha szíved bűnnel van teli.
Elég a vér.a Golgota,szemed ragyogva néz oda
Csak hálatelt szívvel -kérlek - menj oda!
Számomra Ő az Út ,Jövő csak Ő,csak Ő,
Erőtlenségemben erő,mentő erő,
Amely szívem szép otthona
Keskeny úton elér mindig oda...
Testvér halld meg hívó szavát:"Jöjj és kövess!"
Ne tétovázz,indulj el hát,még ma kövesd!
Ha Véle jársz boldog leszel.
Hisz' Ő Maga a végtelen Szeretet!
Szántó Imréné Mária 3 napja új blogbejegyzést írt: A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban.
Szántó Imréné Mária 3 napja új blogbejegyzést írt: Húsvét van!Müller Pétertől
Szántó Imréné Mária 4 napja új blogbejegyzést írt: Amikor összeteszed két kezed Halkan imádkozol Hallgasson meg Istened.
Szántó Imréné Mária 4 napja új blogbejegyzést írt: Szabó Balázs - A természet legszebb csodája
Szántó Imréné Mária írta 4 napja a(z) VERS fórumtémában:
"Az élet nem más, mint egy üres vászon - festhetsz ...
Szántó Imréné Mária írta 4 napja a(z) Látogatóimnak szeretettel ! 2 képhez:
Minden reggel új világ, minden reggel újrakezdés .
Szántó Imréné Mária írta 4 napja a(z) Bölcs idézet. fórumtémában:
,,Ma, mielőtt kimondasz egy bántó szót, gondolj azokra,...
Szántó Imréné Mária 4 napja új videót töltött fel:
Szántó Imréné Mária írta 1 hete a(z) Bölcs idézet. fórumtémában:
Petőfi Sándor: Magyarok istene - részlet. Élni fogsz, hazám,...
Szántó Imréné Mária írta 1 hete a(z) VERS fórumtémában:
Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és ...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás