A MAI IMASZÁNDÉKUNK SZERINT SZENT ANTALHOZ ~  A            CSODATÉVŐ SZENTHEZ IMÁDKOZUNK KEDVES TESTVÉRÜNK
      LELKI MEGERŐSÖDÉSÉRT ÉS EZ ÁLTAL ÉLETE AZ ISTENI ÚTON
    VALÓ KIBONTAKOZÁSÁÉRT!  HALLGATTASSANAK MEG IMÁINK!

                 Kedves Szent Antal! Csodatévő Szentünk!
                 Kérünk hallgasd meg fohászainkat segítségedért.
             Vidd kérésünket és imáinkat a mennyei Atya elé.

 

Olyan szépen cseng a harang,
Mintha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.

Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyíl a kertben,
Kis szívünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.

Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.

 

 

A kedvesség a legnagyobb erejü emberi tulajdonság olyan mint a lágy esö amely mindenhová elér anélkül, hogy egy helyet is kihagyon csak esik megkülönköztetés nélkül!
Eline Suel

 

 

Negyedik is lángra lobban,
kiviláglik tiszta fénye.
Ott ragyog a csillagokban,
s éled az ember REMÉNYe.

A szívünkben BÉKE lángja,
HITünk ajtót nyit a jóra.
Aki ránk néz, máris látja:
- Elérkezett hát az óra.

S bizony, hol a SZERETET él,
ott gonosznak helye nincsen.
Hol a jóság jövőt remél,
ott megjelenik az Isten.

Eljön a mennynek országa,
tudom, itt lesz, lent a Földön.
Nyíljon ki szívünk virága,
aki remél, készülődjön!

Aranyosi Ervin ©2014-12-10

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Sok minden történt velem. És mégis, ha válaszolnom kellene a kérdésre, hogy mi volt a legjobb, legszebb az életben, ami eddig történt velem, egyértelmű lenne a válasz. Mert a legjobb, legszebb, ami történhetett velem, az nem esemény. Nem valami, hanem valaki. Akinél szebb és jobb nem történhetett volna velem. Te vagy."
Csitáry-Hock Tamás

 

 

 

 

 

 "Akkor vagy igazán szabad, ha azt, amit vállaltál, meg tudod tenni, és a kudarcok, sérelmek után sem a gyűlölet, a harag uralkodik a szívedben, hanem az újrakezdés lelkülete, a szeretet és a jóság."Böjte Csaba.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Néha mikor elgondolkodol
Kire számíthatsz az életed során,
Egy név az csak, mely benned érlelődik:
Isten, a Mi Atyánk!
Ha bánatod van, bármilyen fájdalmas
Ő az, kihez igaz szívvel elvonulhatsz.
Nem nevet ki, nem űz gúnyt belőled,
Hatalmas szeretete, megsegít és átölel.
Félelmed úgy érzed, nehéz elviselned,
A mi Urunk az, ki ebben segít neked.
Úgy érzed, néha az élet unalmas,
Sok-sok gond nehezedik rajtad.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sokan azt hiszik, boldoggá tenni másokat
az nehéz és kiváltságosoknak való feladat.

Pedig nem az!:...
A lehető legkönnyebb
feladatok egyike,nem kell hozzá hatalom vagy földi jó!
Csak szeretet, tisztelet és naponta egy pár kedves szó!
Hát Én ezt most meg teszem és
így kívánok ma csoda szépúj hetet kívánok.

  Mária.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mert hűségesek mindhalálig,
isteniek egyedül a virágok,
egyszóval a növényi lét,
velünk szemben, kik jövünk és megyünk.

Világunk száraz keresztjére
gyönyörű dísznek elhelyezve,
tépett füzérként fölszegezve,
mi elkallódunk, ők hazatalálnak.

Virág árus leány.

 

Margaréta virág vagyok én
Ének:

Margaréta virág vagyok én,
Ha rám taposnak, rám vetül a fény,
Örök-magomból újra kivirágzom,
Süvíthet szél, takarhat árnyék.

Előbb vagy utóbb, de mindannyian felnövünk. Kilépünk a gyermekkorból, elindulunk az életben, hogy megmutassuk a világnak és persze Önmagunknak is, hogy ki vagyunk és természetesen azt is, hogy ki nem vagyunk. Gyermekként lépünk ki a szülői ház kapuján és amint átlépjük a küszöböt, felnőtté válunk. Felnőtté leszünk, mert innentől kezdve mindent úgy és akkor teszünk, ahogy és amire készen állunk. Már nem engedjük, hogy segítsenek, hogy megoldják helyettünk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tudom, hogy nem vagyok mindig, mindenben tökéletes, de szeretném, ha tudnátok, hogy igyekszem megfelelni nektek. Lehet, hogy nem mindig látszik, de próbálok helyt állni anyaként, feleségként és munkaerőként is.

Tudom, hogy telnek a percek, az órák, az évek, és mindjárt már középiskolások lesztek, ezért szeretném elmondani nektek a következőket.

Ha vacsorára csak zabpehely van, az nem jelenti azt, hogy már nem szeretlek titeket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                  Wass Albert.

                                         Idézet:

így jó élni! Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a Földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Hallottam egy csodálatos kis történetet egy lelkipásztorról, aki szombat reggel meglehetosen nehéz körülmények között próbált felkészülni a prédikációra!

A felesége elment vásárolni. Esett az eso, a kisfia unatkozott, nyugtalan volt, mert nem tudott mihez kezdeni magával. Végül a lelkész kétségbeesésében elovett egy régi magazint, hogy átlapozza. Talált egy szép színes oldalt, amely a világ térképét ábrázolta.

 

Drága Úr Jézus! Újra eljött ez a nap is. Add, hogy a mai napon világosságként törjön az életembe a te igéd!

„Dicsérjétek az URat! Hálát adok az ÚRnak teljes szívből a becsületes emberek körében és közösségében. Nagyok az ÚR tettei, kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne. Munkája fenséges és ékes, igazsága örökre megmarad. Emlékezetessé tette csodáit, kegyelmes és irgalmas az ÚR. Eledelt adott az istenfélőknek, örökké emlékezik szövetségére.

 

 

Minden egyes kornak van valami bája,– és az embernek is számtalan hibája, –ám ha minden korod tiszta szívvel éled,minden pillanatban újabb vágyad éled.

Mire nem volt időd, azt most váltsd valóra!Mától érted ketyeg, múlik minden óra.Vedd a szépet észre, mi mellett elmentél,lassíts, – éld a napot – végre szabad lettél!

Kicsit lassúbb lettél? Fájhat egy-két szerved?A betegség jelzés, könnyebb elviselned,ha megérted azt, mit lelked üzen véle:– csökken a fájdalom, legyen bármiféle!

Életedben biztos, sok volt, aki bántott.Bántásért a lelked, vajon megbocsájtott?Elengedted-e már a haragos múltat?Jó diákhoz méltón, leckéd megtanultad?

S volt-e olyan ember, akit te bántottál?Önmagadnak ezért meg is bocsátottál?Patyolat tiszta már lelkiismereted?Ha ez így van, tested nem is lehet beteg.

Ha van egy kis időd, szíved nyisd meg bátran,szereteted szórd szét, szerte a határban,szíved tiszta fénye, szálljon fűre, fára,napfényre mosolygó, gyenge kis virágra.

Vizek csobogása vidámítsa lelked,szeretet szikrája gyúljon lángra benned!Szájad szélén mindig lágy mosoly ragyogjon,szépségből a lelked, soha ki ne fogyjon!

És az emberekkel légy megértő, kérlek!Mindegyik másképpen keresi a szépet.Az sem tehet róla, aki még nem érti,hogy a gondolata, a másikat sérti.

Mindig azt keresik, ami jónak látszik,ám az élet néha “délibábot” játszik.Engedd el, mi bántott, csituljon a lelked,a nyugalom leljen otthonára benned!

Élvezd ki a világ millió csodáját,és ne keresd többé a mások hibáját.Legyél újra tiszta, könnyű lelkű gyermek,akit az emberek, s angyalok szeretnek!

Aranyosi Ervin

 

 

 

Nem más, mint a hála. Mindenért. Nem szabad természetesnek venni a meleg ágyat, a terített asztalt, a napfényt, ami reggel besüt az ablakon…a hűséges kedvest és barátokat. Vedd észre az életed gazdagságát és ajándékait, amit nem lehet pénzzel mérni.

Mondd gyakran: Köszönöm.

Hadd osszak meg Veled egy történetet, ami talán Téged is változtatásra késztet:

Van egy barátom. Taxisofőr. A minap egy este, miközben utasra várakozott, felhívott.

 

 

Higgyétek el, egy az Isten,
engedjük, hogy megsegítsen!
Szeretet, s a fény az Isten,
s velünk osztozik a “kincsen”.

De mi a kincs, derítsük ki,
talán a pénz, kaja, süti,
valami mely anyagból van?
Ott van a kincs szerteszórtan,
elásva a szép szívekben,
s akkor tudunk élni szebben,
ha szívünkben rá találunk,
s szeretettel jobbá válunk!

Próbáljunk meg szívből adni,
emberségesnek maradni,
együtt és egymást szolgálni,
szebb holnapért jobbá válni!

 

 

Milyen jól is esik, ha szavakkal dicsérnek,
kedveskedve, tisztán a lelkünkhöz érnek.
Amikor a jó szó szinte elvarázsol,
amikor felemel, vérző szívet ápol.

Nem kerül semmibe, mégis sokat érhet,
szeretet oszlat el fájó, bús sötétet.
Mosoly ragyogását vetíti az arcra,
apró gyógyírt jelent sok megélt kudarcra.

Mert bizony az ember érző szóra vágyna,
s hiába a világ összes tudománya,
egyik sem tölt be oly gyógyító szerepet,
mint a kedves szóból áradó szeretet.

 

 

Álldogáltam a tengerpartján,
hullámok rohantak felém.
Hallgattam bűvös morajlásuk,
s gondoltam: – Bárcsak érteném!

Távoli szélnek hozták hírét,
idegen föld üzenetét.
Talán teremtőm üzen vélük:
– Értsem, hogy mit üzen a lét.

Áradt a tenger őserővel,
felkapott mindent mi útjában állt.
Hiába küzdés, harc, erőszak,
elveszett mind, aki szembeszállt.

Azzal, mi árad szembemenni,
szembeszegülni nem érdemes,
éppoly hiba, mint nyugton ülni
mikor a szív a szépért repes.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szívedből mosolyogj, arcod legyen tükre,
meleg ragyogását szórd mindegyikünkre!
Áradjon a mosoly, ne is legyen gátja,
mind vegye magára, ki mosolyod látja!
Fáradó szíveket mosoly melegítsen,
s lássák, hogy reájuk mosolyog az Isten,
mert a mosolyodat ajándékba kaptad,
s a Föld is mosolyog – láthatod – alattad!

Légy te mosoly-osztó, s ragyogtasd világod,
szeretet tüzétől, lét vízétől áldott.

 

 

Isten gyermekeként születtem e Földre.
Szépen megformázott, kitalált előre!
Érző lelkek közül kiválasztott engem,
s rám bízott egy álmot, öltsön testet bennem!
Én leszek szavának egyik hírvivője,
emberek élete váljon szebbé tőle!
Rám bízta a titkot, a szeretet csodáját,
vigyek fényt a létbe, a szeretet lángját! Tudta, szükség van rám, hogy hitét hirdessem,
s kapzsiság bűnébe, azért mégse essem.
Hát életre keltett és útnak indított,
szívem közepébe egy adó-vevőt rakott.

Éj tengerébe lám, a Hold
lehajtja megfáradt fejét.
Arcán megannyi ránc a folt,
de kitöltötte idejét.

Öreg, vén teste elpihen,
nappal álmodja álmait.
Ott nem zavarja semmi sem,
szívében nyugalom lakik.

Benne még él az ifjúság:
– legyeskedett a Föld körül –
átvette szíve ritmusát,
s hitte, a vén bolygó örül.

Érte sovány lett, megfogyott,
kacéran évődött vele.
A Föld imádta a Napot,
a Hold ezért sápadt bele.

Bejártak ezer éveket,
s a távolság örök maradt,
e kettő együtt létezett,
s szálltak, mint boldog madarak.

 

 

Kísérjen utadon béke és szeretet,
öröm ragyogja be egész életedet!
Nyomodban is mosoly, vidám jó kedv járjon,
ügyes kezed nyomát hagyd ott a világon!

Gondolattal teremts szebb jövőt a mában,
mártózz meg naponta a jólét áramában!
Hagyd magad sodorni, hagyd magad szeretni,
legyen okod mindig vidáman nevetni!

Kísérjen utadon néhány kedves lélek,
csendüljön lelkedből szép szeretet-ének!
Akard, hogy a világ visszhangozza hangod,
legyen saját dalod, mit elő kell adnod!

Sok sebet hordozok, magamban olyan pillanatokat is, amelyek soha nem volna meg, ha nem merészkedek túl a határokon./Paulo Coelho/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                   "Az érzelem olyan, mint a felkelő nap.
                   Beragyogja, és széppé teszi az életed."

 

 

"Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert,
akinek szívébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízhatunk, akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak, és nagyon boldogok legyünk!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szeretem az esőt,a világ szebb tőle!
A növények erőt merítnek belőle.
Szeretem,csodálom és szívesen nézem,
ahogyan szivárványt ragyogtat az égen.

Szeretem az esőt,hallgatni és nézni,
ritmikus dalával képes megigézni.
Nézem a pocsolyát,a vízkarikákat,
a fák fénylő kérgét.Csillámló varázslat...

Szeretem az esőt,felhők sűrű könnyét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Amit én álmodom
Nem fényűzés, nem fűszer, csemege,
Amit én álmodom:
Egy nép szájában betevő falat.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Asztaláldás mindenki asztalán.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem cifraság a szűrön,
Nem sujtás a magyarkán,
Nem hívságos ünnepi lobogó,
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem pompázom, de szükséges vagyok.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Ha tollat fogok: kenyeret szelek.

Búzát vittem a malomba,

hej, de régen volt,

amikor még a Küküllőn

malom duruzsolt.

Megőröltem a búzámat,

lisztje, mint a hó,

Örült neki a ház népe,

kivált nagyanyó.

Sütött is az új búzából

olyan kenyeret,

illatára odagyűltek

mind a gyerekek.

Azóta is azt kívánom:

legyen a világ

olyan, mint a búza közt

a kék búzavirág.

Mindenkinek jusson bőven

illatos-fehér,

ropogósra sütött, foszlós

nagyanyó-kenyér !

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér-
Honnan van az új kenyér?
Három traktor földet szántott,
a vetőgép búzát vetett,
felhő hullatta az esőt,
nap hullatta a meleget.
Szökkent a szár szép magasra,
jött a kombájn, learatta,
learatta, kicsépelte,
a gőzmalom megőrölte,
teherkocsi hazahozta,
anya pedig megsütötte
Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér.

 

 

Új kenyeret, azaz a megújulást és a gondoskodást éltetik.

 

Mit ünneplünk augusztus 20-án?

Augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napjára emlékezünk (1083. augusztus 20.). Szentté avatásakor ő lett Magyarország védőszentje. 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a más és más ünneplést jelentett.

Törvénylátó napból Szent István napja

A néphit korábban e naphoz kötötte a gólyák útrakelését, a málnaszedés idejét, és e nap időjárásából következtettek az őszi gyümölcstermésre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                          Fogad tőlem.

                                         Sok szeretettel.

                                  Tudom, ma van a névnapod,
                             Remélem, hogy levelem megkapod!
                                 Kívánok még sok ilyen szép napot,
                             S ne felejtsd el kitől e sorokat kapod!

 

 

 Békésen eltöltött napot  és új hetet kívánok klubtagoknak és látógatóknak.Köszönöm mindenkinek a sok kedves szavakat és amivel megtiszeled a közösséget.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                              Szívemből köszönök mindent!

 

 

 

                            Áldott, békés napot kívánok.

 

 

 

 

 

  Uram, köszönöm a napfényt, mely ad nekünk meleget.
           Köszönöm a testemet tápláló kenyeret.
           Köszönöm a vizet, mi oltja a szomjamat,
         És még mennyi, mennyi köszönet elmaradt.

          Köszönöm a füvet, az esőt, a harmatot,
          Köszönöm a virágot, mely ontja az illatot.
        Köszönöm a fákat, melyek árnyékot adnak,
        Köszönöm az estét, hogy most vége a napnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Óvd a gyermekeket, mert ők bíznak benned,
és elhiszik, hogy általad nem kell félniük,
még akkor sem, ha a világ romjaira hullik,
és veszélybe kerülne mind az életük.
A gyermekek lelkében minden tisztán fénylik,
bennük még nem forrong embergyűlölet,
sem ellenségeskedés, sem haragvó viszály,
amely a meg nem értések útjához vezet.
Nézd, csak, nézd, mily sok szeretet piheg
hamvas arcocskájuk puha bársonyán,
és mennyi-mennyi jóság árad csöppnyi szívükből,
mit sosem győzhet le az emberi ármány.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Drága gyermekek, a Mennyei Atya akaratából, vagyok itt veletek, annak édesanyjaként, aki szeret benneteket. Itt vagyok veletek, hogy segítsek nektek megismerni és követni Őt.
Fiam itt hagyta lábnyomait, hogy nektek könnyebb legyen követni Őt. Ne féljetek. Ne legyetek bizonytalanok, én veletek vagyok. Ne bátortalanodjatok el, mert sok imára és áldozatra van szükség azokért, akik nem imádkoznak, nem szeretnek és nem ismerik Fiamat.

 

 

 

 

 

 Az új cseléd néhány hete lakik az odúban, melyet a háziak lakóhelyéül jelöltek ki, a konyha szomszédságában. Az odú térfogata két négyzetméter: összehajtható vaságy fér el itt, semmi más. Az ajtóba vert szögekre akasztotta fel a cseléd néhány rongyát, retyerutyáját.
De most már, hogy "otthonos" a házban, szemérmesen és óvatosan, kirakta kincseit is. Van egy teababája. Van egy műmárványból készült műtárgya: hölgy, derékig kivágott ruhában.

 

 

 

 

 Álldogáltam a tenger partján,
A víz színén a hold pihent.
Mélységes nyugalom áradt
Odafent és idelent.

A pillanat elvarázsolt.
Szívemet béke járta át.
Ott kint a végtelen, nagy tenger,
Lelkemben bent a nagyvilág.

Hogyan lehetnénk boldogabbak?
Álmodjunk együtt szebb jövőt!
Tenger nyugalma ránk ragadjon,
S hagyjuk elmenni a múlt időt!

Éljünk a mának! Ma is, és holnap.
Élvezzünk órát, s perceket!
Mosoly játsszon arcunkon mindig,
És szeressünk, hogy szeressenek!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Először, valamikor régen, boldog akartam lenni. Aztán tökéletes. De nincs messze az idő, mikor az ember csak lenni akar, boldogtalanul és tökéletlenül is, lenni, még egy kis ideig, mert süt a nap, vagy esik az eső."

Márai Sándor.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 "Mosollyal ébredj, s leld meg éltedet...
Éld meg, élvezd, ízleld, szagold, érezd."

Joe Knapp.

 

.

 

 "Semmi sem nehezebb, mint embernek lenni emberek között."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Az életünk: gyöngysor. Minden nap és minden óra egy-egy gyöngy rajta. Ha nem ragyog külön-külön mindegyik, vacak lesz az életed. Azt várni, hogy a holnap vagy a holnapután megváltja a jelenedet, hamis reménység és önbecsapás. Mert holnapután már újra várod a holnapot, és holnap a jövő hónapot és évet - ha nem tudsz teljes szívvel és lélekkel jelen lenni, soha nem jön el a beteljesülés.

  Krisztus lelke, szentelj meg engem!

 

Krisztus teste, üdvözíts engem!

 

Krisztus vére, ihless meg egem!

 

Krisztus oldalából folyó víz,

 

moss tisztára engem!

 

Krisztus kínszenvedése,

 

erősíts meg engem!

 

Ó, jóságos Jézus, hallgass meg engem!

 

Szent sebeidbe rejts el engem!

 

Ne engedd, hogy elszakadjak tőled!

 

A gonosz ellenségtől oltalmazz engem!

 

Halálom óráján hívj magadhoz engem!

 

A barátság számomra azt jelenti, hogy meghallgatom a másikat, ő is engem, és ha tudok segíteni a problémájában, segítek.
Az internetes barátoknál csak a szavak alapján tudsz ítélni. Nincsenek gesztusok, hangsúlyok. nem tudunk a másik szemébe nézni, átölelni... a távolság áthidalható, de az őszinteség elengedhetetlen.
Nem hiába mondják: a szem a lélek tükre. Láthatom benne azt, amit a tulajdonosa érez. Látom a szemében, ha szeret. Látom, ha nyugodt és látom, ha ideges.

 Azt mondják, hogy fényt hintek szerte-szét
- Én olyan sötétnek tudom magam. –

Azt mondják, köszöntésem: békesség.
- S be nyugtalan vagyok, be nyugtalan! –

Azt mondják, dalom ír és enyhülés,
És több, mint szépség: jó cselekedet.

- Bennem dúl a magamra-ismerés,
S meakulpázva verem mellemet.

- Azt mondják, aki találkozik vélem,
Hogy tőlem ő kapott ajándékot.

- S én tehetetlen, sajgó kínnal érzem,
Hogy mindenkinek adósa vagyok.

- Ó, Barátaim, ha egy fénysugár
Lelketekig hullt, át a lelkemen:

Nem enyém az a fény, csak bennem jár.

 Nagyom szépen köszönöm mindenkinek a sok szépet amit küldtettek .Kívánom legyen nagyon szép napotok. Isten áldjon benneteket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Biztosan tudom, még tartogat az élet számomra valamit, ami egyszerre lesz orvosság és édesség, mámor és szőlőcukor. Megállok, körülnézek, várakozom.

Márai Sándor.

 

 

Mikor könnyem hullatom.
Mikor könnyem hullatom, elgondolkodom,
miért győz le mindig saját bánatom,
hisz az én fájdalmam, csak töredéke annak,
amit mások, térdre rogyva hordnak.
Mikor elgondolkodom saját gondomon,
rájövök az élet nem csak fájdalom,
hiszen annyi szép van benne, annyi szeretet,
ami keservnapjaimban erőssé tehet.
Így most elfojtom könnyeim, meg ne lássák azt,
mily gyáva mód élem a mindennapokat,
s majd úgy teszek, mintha soha nem lett volna
olyan ami szívem sokszor fájdította.

 Szeretettel kívánok minden szépet jót nektek.Mária.

 

 

 

 

 

 

Boldogságos Szűz Mária! Égi Édesanyánk!
Hozzád fohászkodunk imáinkban,
bízva abban, hogy meghallgatsz minket!

Segíts bennünket az élet rögös útján,
Benned bízva és Benned remélve,
Imádságos szeretettel járni!

Kérünk oltalmazz és vezess bennünket,
Oltalmazd családjainkat és gyermekeinket,
Hozz békét a világnak és hozz szeretetet.

Hozzád imádkozunk egészségünkért,
Hozzád imádkozunk betegeinkért,
Hozzád imádkozunk gyermeki hitünkkel!

Benned bízunk és Benned remélünk,
Sohasem kifogyva reménykedő imáinkból,
Ajkunk Hozzád fohászkodik Égi Anyánk !

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A családban rendszeresen kell imádkoznunk. Elegendő időt kell biztosítanunk az imádságra. Gyakran sietve, az utolsó pillanatban, minden összeszedettség nélkül imádkozunk. Remélem, és kérem Isten segítségét, hogy átszellemültebbé, csendesebbé, szeretetteljesebbé váljunk.


A csönd segíteni fog benneteket, hogy jobban imádkozzatok, mert lehetőséget ad nektek, hogy többet imádkozzatok.

URam! Add, hogy felismerjük akaratodat, s tudjunk egymásnak szolgálni: Érted és Általad! Ámen


Uram! Add, hogy képes legyek kegyelmed által legyőzni önzésemet, s megvalósíthassam akaratodat, s mindeközben kiteljesedhessen az életem! Ámen


Uram! Hálás vagyok érte, hogy ismersz és segítesz rajtam. Ismered gondjaimat, fájdalmaimat és Te magad vagy a megoldás is ezekre! Köszönöm, hogy Benned bízhatom! Ámen
7

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bármerre is járok, bármerre is nézek,
angyalokat látok, gondoskodást érzek.
Körülvesznek engem, vigyázzák a léptem,
lesik mit cselekszem, s mire vágyom éppen.
Mostantól azt hiszem, figyelek reájuk,
önmagamra öltöm szép angyalruhájuk!
Én is angyal leszek, jóságos és kedves,
felszárítom könnyét, kinek szeme nedves!
Kinek fáj a szíve, annak gyógyírt adok,
érezze, hogy én is jó, kis angyal vagyok!

Barát: "Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, a miket én parancsolok Néktek." János ev. 15, 14.
Értem imádkozó: "Ennekokáért ő mindenképpen idvezítheti is azokat, a kik ő általa járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettök." Zsid. 7, 25.
Péternek is mondá: "Simon! Simon! Íme a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon mint a búzát: De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited.." Lukács 22, 31-32.
Mindig velem van: "Jézus egyénenként ismer minket, és megindul gyöngeségeink láttán.

Eléd megyek Uram, ha reggel felébredek
Köszönöm néked Atyám, hogy benned élhetek.
Téged áld a szívem, és hozzád visz a hitem,
Hozzád visz minden utam, Tiéd az életem.

K a r :

Köszönök minden napot, az órát a perceket,
Köszönök mindent Neked, köszönöm az életem.
Köszönöm azt is Uram, hogy gondod van én reám,
Köszönöm azt, hogy szeretsz, hogy Te vagy az én
Atyám.

Ott vagy, hol a tengernek vizét hajtja a szél,
Tajtékzó habja kúszva, sietve partot ér.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Istentől megáldott szép napot és hétvégét kívánok!!!

 

 

 

 

 

 

 

Ne kutass olyan válaszok után, amelyeket nem kaphatsz meg, mert nem tudnál együtt élni velük. Az egyetlen cél, hogy megélj mindent.

Élj hát most a kérdéseknek. S így fokozatosan, anélkül, hogy észrevennéd, egyre közelebb kerülsz ahhoz a távoli naphoz, amikor majd választ kapsz mindenre."
  (Rainer Maria Rilke)

 

 

 Június 29. Péter Pál napja. A régiek úgy tartották, hogy ezen a napon a búza töve megszakad, s kezdődhet az aratás. Számos szokással és hiedelemmel próbálták az aratást sikeressé tenni.

 

József AttilaARATÁS ELŐTT

A bús biborkirályfi, naplemente

Búcsúcsókjától ég a dús kalász.

Néhány vidám tücsök már dúdorász

S ugy ing a földön csendes este enyhe,

 

Mint vén öreg huszáron lóg a mente,

Kit nem ölel a nyárestéli láz.

De itt a búza s rozs méhébe száz

Apróság vár a fényre, napra, csendbe.

  Kellemes pihenést a nyári napokra!

Köszönöm a kedves látogatást!

 Ami legjobban fáj: A szeretet hiánya.
Erre vár sóváran az ember fia, lánya.
Mindent megtesz érte, hogy szívből szeressék,
ám az nem működik csak úgy: - Nesze, tessék!
Sokszor ott keresed, hol szeretet nincsen,
elgondolkodtál már kalitkán, bilincsen?
Mindent feladsz azért, hogy valaki szeressen,
hogy a szíved kicsit boldogabb lehessen,
s közben önmagaddal nem vagy elégedett,
nem mutatod hát ki belső szépségedet.
Gyakran a szép szíved kalitkába zárod,
s már gyerekkorodban megéled halálod,
mert az élet üres szívszeretet nélkül,
s halálba, magányba belenyugszol végül.

 „Ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem.”

 Az igaz megértés, nem a világ jelenségeinek megértése, hanem az embernek, s rajta keresztül minden emberinek.Önmagunk megértése, megvilágosodás. A többiek megértése bearanyozza megvilágosodott napjainkat.A megértés feltétele: a szeretet, amellyel másokat a szívünkbe
befogadunk. Amikor a megértést elneveztük szeretetnek, trónjára emeltük
az embert. Senkivel sem történhet meg olyan dolog, ami nem emberi. Az
emberbe sok minden belefér: a nagyság éppúgy, mint a törpeség.Nem csak nagy dolgokra születtünk, hanem kis dolgokra is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Van, amit nagyon szeretnék,
Sokszor ezért is harcolok,
Hogy a kedved derűs legyen
Mosolyogj!

Munkában, ha megfáradtál,
S vár még rád számtalan dolog,
Ne gondolj most kicsit rájuk,
Mosolyogj!

Mikor életed útjain,
Elveszíted a jó nyomot,
Térképet rajzolok neked.
Mosolyogj!

Hűs kezemmel megenyhítem,
Láztól oly forró homlokod.
Mesélek, míg el nem alszol.
Mosolyogj!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Van egy nagy, színes könyv valahol,
Melyet talán az angyalok vezetnek.
Tartalmat a te életed ad,
Minden oldalnak, minden fejezetnek.

Gyermekkorod színe a fehér,
Mert ártatlanul jöttél le a földre.
A szívedben meggyújtott gyertya,
Ragyog, fénylik, ott belül mindörökre.

Tarka és színes az ifjúság,
Sok piros betű a boldog szerelem.
Kék a jóság, arany az öröm,
Zöld a reménység, a béke, türelem.

Isten ajándéka.
"Amikor felsírtál, könnycsepp hullt
a mennyből a földre.
A hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád ki méhében Néked otthont adott,
Az lélettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét , magához ölelt, elfáradt, de ily csodás terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kicsi szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehetett jobban.
Hálás tenitetét az égnek felemelte,
s legszebb gonodloatait, mind Feléd terelte.

 2017. június 11. – Szentháromság vasárnapja

Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha számbavetted mind a vétkeid
Szemed ha metszőn önmagadba látott:
Az ismeretlen sok-sok bűnödért
Még mondj el egypár miatyánkot!
Mert szüntelen a mi bűnbeesésünk,
Mert végtelen a vétkeinknek száma
S talán nem az a legölőbb csapás,
Mit sujt az öklünk tudva, odaszánva.
A legsikoltóbb seb talán nem az,
Mit oszt a kardunk nyilt, lovagi tornán
S tán az se, mit suttogva, hátmögött
Ejtünk kajánul, titkon és orozván.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szűz rózsákkal kél a hajnal...
Égő szívvel, dalos ajkkal
üdvözöllek, Alkotóm!
Mint az anyjából a gyermek,
ím a dolgok is kikelnek
durva, mély árny-burkaikból,
hogy színnel köszöntsenek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Égi hűség! gyönyörűség!
Te legtisztább célszerűség!
Te egyetlen bizonyos!
Nem szerencsét s üdvösséget
kérek Tőled: bölcsességed
tudja, mért teremtett és ha
tűzre vetsz is, áldalak.

 Légy majd a támaszom, ha egyszer megöregszem
Ha nehéz lesz a járás, s ráncos lesz két kezem
Légy akkor is támasz, ha egyszer nem emlékszem
Hogy reggel, vagy épp este, néked mit meséltem.

Légy majd a támaszom, ha egy nap öreg leszek
Légy akkor is velem, mert nélküled elveszek
Légy az igaz barát, még ha vén is leszek
Kérlek, fogd a kezem, hisz akkor is szeretlek.

Légy majd a támaszom, ha hajam őszre fordul
Akkor is légy majd az, ha könnyem is kicsordul
Az idő lassan eljár, sajnos felettem is
De támaszom, csak Te légy, e borús időben is.

 Küzdöttem érted, mert méltán gondoltam,
te majd társamul szegődsz az élet-viharban.
S igaz hittel állsz mellém, ha néha úgy érzem,
fáradó lelkem már harcra képtelen.

Küzdöttem érted, mert benned megleltem
azt a boldogságot, mit oly rég kerestem,
s azt a parányi csodát, mit csak azok észlelnek,
akiknek szívükben nagy a szeretet.

Küzdöttem érted, de csatát vesztettem,
mert a te szívedben meghalt az a szerelem,
amely oldhatatlan lánggal égett azon irányba,
ahol szívünknek lobbant gyújtószikrája.

 SZÉP JÓ REGGELT - VIDÁM SZÉP NAPOT MINDEN KEDVES BARÁTOMNAK !!

 

 

 

Szerintem fontos, hogy kiben mi van. Hogy kinek mi az útja, hogy rálépjen, hogy higgyen benne, hogy merjen lépni, és ne foglalkozzon azzal, ha valaki le akarja róla rugdosni. Egyszer kell kibírni, meg még egyszer, utána talán már sokkal könnyebb, harmadszorra meg már nem is fog érdekelni, hogy más mit mond. Az utad viszont annál inkább, amin a megérzéseid visznek előre. Nem kell más, csak hit abban, hogy amit érzel, az a tuti. Tudni, hogy nem okozhatnak csalódást.

 

 

Bükkszentkeresztről Gyuri bácsi a füves ember és Dr. Dávid Tamás
professzor, a Magyarok Házából ill. Lébényből üzeni tisztelettel:
Emberek!
Ébresztő!!
Gyógyítható a rák!!!
Mindig is gyógyítható volt!

Immunrendszer gyors tuningolásával, macskakarom és más
gyógynövényekkel, vitaminokkal, vörös szőlő maggal, más
antioxidánsokkal, kezdeti stádiumban tökéletesen GYÓGYÍTHATÓ A RÁK!
Megelőzésre, az immunrendszer erősítésére törekedjetek!!!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Július 1-től életbe lép a szigorított KÖTELEZŐ SZÜLŐTARTÁS!- perelhet a szülő ha nem kapja meg a neki járó szülőt illető tartást!

Július 1-től életbe lép a szigorított KÖTELEZŐ SZÜLŐTARTÁS!- perelhet a szülő ha nem kapja meg a neki járó szülőt illető tartást!Pereskedéssel..

 

Pereskedéssel járhat, ha nem fizeti a szülőtartási díjat!

FIGYELEM – MEGSZAVAZTÁK – JÚLIUS 1-TŐL ÉLETBE LÉP A KÖTELEZŐ SZÜLŐTARTÁS!!!

Habár nem új jogintézményről van szó, a módosítással mégis nyomatékosítanák a gyermekek szüleik irányába fennálló tartási kötelezettségét.

"Meg kell tanulnom bízni a sorsban. Abban, hogy akinek mellettem kell lenni, az mellettem is marad."

/Oravecz Nóra/

 

http://civilhir.net/vilagraszolo-botrany-megdobbento-riport-31818

 

 

 

 

 

 

Nagyon hosszú az olvasmány.Linket tettem fel.ADD TOVÁBB.

 

Jó reggelt és szép napot kívánok.
Remélem, hogy ez a gyönyörű nap, hogy Isten ad nekünk a cuki kis kedvességet, és én is új erőt, hogy tovább előre bízol Istenben,
A hit növeli a közepén nehézségek,
Milyen nagy mit jelentenek ezek a szavak a léleknek, amely harcolt. A hit az erő, amit Isten adott, ami, ha összejön, akkor hozd a láthatatlan dolgok egy fény, és amelynek révén, a lehetetlen dolgok is lehetséges.
Az a tény, hogy a látás késő, nem jelenti azt, hogy Isten valaha is meggondolod magad, vagy megfeledkeztek rólad,
Az alkalom, hogy fix a helyzetet nem lehet megfelelő az Isten, hogy megkapja a teljes dicsőséget és a haszon a bizalmat.

Hogy mit kívánok neked a Hét minden napjára?
Azt, hogy lássál,
hogy a sötétben is lásd a fényt.
Hogy a háborgó világ ellenére is
béke lakjon szívedben.
Hogy egyedül se legyél magányos,
Hogy tudjál örülni a vannak,
Hogy ne hazudj magadnak hamis örömöket,
Hogy megtaláld a kezdet tisztaságát,
Hogy ne sirasd az időt,
Hogy meglásd benne a végtelen lehetőségét,
Hogy a csendben, a benned lévő csendben
meghalljad a lelked szavát.

Hogy mit kívánok neked ?
Bölcsességet kívánok, sok-sok bölcsességet,

hogy felismerd hogyan helyes lépned,
mit érdemes meglátnod,

mit kell megtenned, hova kell eljutnod,
hogy soha, semmit ne kelljen megbánnod.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szépség Isten egyik legritkább és legdrágább adománya. Hálásak lehetünk, ha birtokában vagyunk, de akkor is, ha másoknak jutott, és mi gyönyörködhetünk benne.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rózsák rózsája

Rózsák rózsája, virágnak virága,
Hölgyek hölgye, királyok királya.
Gyönyörű rózsa, angyali fényű,
Vágyó, boldog virág, szűz erényű -
Malaszttal teljes, áldott szépségű -,
Te nyomor s fájdalom csitítása,
Rózsák rózsája, virágnak virága,
Hölgyek hölgye, királyok királya.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csak egy röpke fohásszal is bejelentés nélkül kopogtathatunk bármikor Istennél. Nem kell lesni, míg ránk kerül a sor, mint a földi előkelőségek ajtaja előtt, s holmi választékos beszéden sem szükséges törni a fejünket. Ahhoz, hogy Istenhez forduljunk, alkalmas az idő bármely pillanata, mert éjjel-nappal audenciát tart, öröktől fogva örökké és mindenütt , a falakon belül és kívül, a konyhában és az istállóban, az erdőben és a hegytetőn, a pultnál és a műhelyben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A győri székesegyház Szűzanya-kegyképe 1697. március 17-én vérrel könnyezett. Az évfordulón minden évben búcsúünnepet tartanak. Idén Stanisław Dziwisz bíboros mutatja be az ünnepi szentmisét, egyúttal a Győri Egyházmegyének ajándékozza Szent II. János Pál vérereklyéjét.

Idén, a kegykép vérrel könnyezésének 319. évfordulóján a Győri Egyházmegye ismét zarándoklatra várja a híveket a Könnyező Szűzanyához.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A te utadat sose törje bánat,
Vagy ha töri is képzeld eléd e rózsa szálat
Ha majd távolról nézek vissza, eszembe jutsz mégis
A rózsa szálat vidd el, vele megyek én is.

 

Isten áldása legyen az áhitatok olvasóin!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Néha egyik gond éri a másikat,
egyet megoldasz, két újat termel,
köztük az Idő nyugtot nem hagy,
s néha körötted csupa kérdőjel
életed...

Néha belefáradsz, úgy érzed, hasztalan
minden, mit elvégzel, elszáll a széllel,
megelégednél, ám nyomában ott van
számtalan új tétel és kérdőjel -
nézheted...

Néha rádöbbensz, ez az egész léted,
verseny az idővel és állandó szükség...

"Annyira szeretném ezeket az embereket felrázni, rádöbbenteni arra, hogy drága, egyetlen életüket pocsékolják el. Hogy lehetne az embereket a félénk, helyben tipegő, önzés burkában besavanyodott életükből kimozdítani? Felszabadítani a szeretet, az alkotás, a valós létezés csodálatos szép világára? Hogy tudnám elmondani érthetően, megmutatni azt a tiszta örömet, mely melyet a szeretet útján, botladozva is, de elinduló ember megtapasztalhat?
Lehet, hogy izgalmas egy számítógép előtt ülve vezetni egy autót, szimulált hajtűkanyarokat bevenni, de mennyivel izgalmasabb becsületes munkád gyümölcseként megvásárolt autódat vezetve családodnak megmutatni gyermekkorod szép, mesés tájait.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Heaven és Isten szobája; az, hogy a nyílt tengeren és az eső a finom kenyér a mennyből, egy ruha, aminek zsebe tele ígéretekkel, ez a hit Istenben, és az éhség és szomjúság minden A Szellem, mi viszi rá, hogy belibegj az új Istene, egy ígéretes nap az igazságszolgáltatást.
Mint minden élőlény egyedi minden egyike azoknak a dolgoknak, amelyek írta a könyvében, anélkül, hogy eltűnt az egyik; szóval te viszed a szellemed, a különösen a küldetés konkrét profilja, a releváns országismeretet és a váltás faragás különösen a A szívócső grace.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy szenvedély ez hozott nekem a lelket, és eggyé vált a kezem és a szívem, mint egy patak, mely egy forrástól, hogy leugrik az örök életre. Semmi sem tud rövidítsd le,
Ez a szívverés, hogy elvette a saját életét, megtörténik és túlcsordul a történtek ellenére, nem volt az újságban, és a festék, túllépett, mind a virtuális világban, hogy átmenjen incurcionar, a a szellem, takaró és dobog A valóság kézzelfogható, mert minden ezeket a szavakat, extra szegecs fut keresztül az isteni, és hangok és visszhangzik a pletykákat egy próféta készítette nagyobb, mint a Los Angeles-ben alakult szonettek alkotók, a szavak, amiket építeni a mennyei és rajzok, amelyek kivégezni próféciák És nagy kastélyokban dicsőségtől semmi, ez még csak nem is mint én voltam.

Engedd el magad át a szél a lélek, hogy létrehozd az élet vize, ha maga egy szélmalom, maradj ezen a hajón ez meghatott gyertyák mindenhol rohad a momentum, cursa carver, felvillanyozott és indulatos, engedd meg magadnak, hogy megfigyeljem Asorado, mint a dicsőség kisugároz rajtad keresztül, anélkül, hogy indukálta egy szemernyit sem azok közül a vizek sokoldalú, frissen, kiváló, meggyőző, és egyedi a tüzek, és torvellinos, hatásos öntözési lanyha aviditás, formálja a legnagyobb vulkánkitörés rhemas a szavakat, Emblematikus a kairosz.

Egyszer, nagyon régen, egy város főterén,
megjelent egy ifjú, nyalka, deli legény.
Arról áradozott, büszkén mondogatta,
milyen szép a szíve: ép minden darabja.
A népek csodálták szíve simaságát,
tökéletességét, s nem találták mását.
Nem volt karcolása, nem volt repedése,
seb sem csúfította, szép volt a verése.
Nem hiába büszke ifjú viselője,
a szíve tökélyét nem vitatják tőle...

Ám most egy morajlás. Megnyílik a tömeg.
Közeledni látszik egy halk szavú öreg.
Mintha csak magának beszélne a bátya,
- görbe hátat takar, elnyűtt vén kabátja.
Csendesen megszólal, igen bölcsen érvel:
Az ifjú szép szíve övével nem ér fel.
A tömeg figyelme immár rá irányul,
de jő’ már az ifjú, Ő sem marad hátul.
Harag támad benne, - Hogy ez mit merészel!
Hogy szállhat versenybe az Ő szép szívével?
- Hasonlítsuk össze, vedd le a kabátod!
S ím a vén embernél erős szívet látott.
Hangos dobbanása messzire hallatszott,
ám külső szépsége többeket aggasztott.
Tele volt sebekkel, több darabból vérzett,
mi is tartja össze, egybe az egészet?
Hiányzó részeit máshonnan pótolták,
nem is válogatva, csak úgy, összehordták.
Pár lyuk is tátongott, ütött-kopott darab,
csodálja az ember, hogy még egyben marad.
Ám az öreg mondá: Fogjátok fel ésszel,
el nem cserélném én az ifjú szívével.
Megismerek rajta minden egyes sebet,
minden sérülése egy-egy embert jelent,
kiknek ajándékul szeretetem adtam,
szívemből kitépett egy-egy kis darabban.
Pár darabkát én is kaptam viszonzásként,
s nem bántam a cserét, ma sem tennék másként.
Mert akik szeretnek, szívből kapnak, s adnak,
szerető szívedet ne tartsd meg magadnak.
A kis szívdarabkák gyönyörű emlékek,
azok, kiktől kaptam, mind szívemben élnek.
Megosztott szeretet fűzi össze lelkünk,
mindig emlékeztet, mily jó volt szeretnünk.
Néha olyan is volt, amikor csak adtam,
szívemért cserébe viszonzást nem kaptam.
A szeretet jelent egy kis kockázatot,
- de hidd el, megéri, ezért kockáztatok.
Néhány sebből vérzik, lyuk is van már rajta,
szerettem olyat is, aki nem akarta.
Egyszer tán megérti, s visszatér majd hozzám,
befoltozva szívem, szeretetet hoz rám.
Látod, kedves fiam, ezért szép a szívem,
mert használni mertem, istenemhez híven.
S lám, az ifjú ember szeme megtelt könnyel,
nem tudott elmenni, hencegő közönnyel,
inkább az öreghez még közelebb lépett
és a szép szívéből egy darabot tépett.
Reszkető kezével az öregnek nyújtja,
szeretet példáját tőle megtanulja.
Az öreg is adott megtépett szívéből,
s az ifjú szív dobog a szeretetétől.
Nem oly tökéletes, mint annak előtte,
ám szebb, a szeretet fonala beszőtte.
Arcukat a mosoly szép keretbe fonta,
szemük tiszta fényét be is aranyozta.
Elbúcsúztak szépen, aztán útra keltek,
szerető szívükben megnyugvásra leltek.

Milyen szomorú is, ha utad úgy járod,
tökéletes szíved önmagadba zárod.
Hiányzik belőle az öröm, a szépség.
Engedd, hogy nevüket mások belevéssék!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagy Ferenc: Édesanyám

Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból..
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.
Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sir az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.
A amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Napunk fénye szikrázik, úgy csillog aranya!
Remegő két kezével terítőt varr anya.
A ráncos, idős arcán meg-megcsillan a fény.
Hányszor hajolt fölébem, még annak idején.

Hányszor kutatta arcom, hogy nincs-e baj velem?
Hányszor gyógyított, mikor feküdtem betegen?
Hány mesét mondott nékem, vagy énekelt egy dalt?
Értem dobbant a szíve, Ő mindig jót akart!

 

Nem tudom, hogy mostanába
Mért üres a postaláda.
Megy az ember oskolába,
Belekukkant, belenéz:
Se képeslap, se levél.

Postás bácsi, mondja, drága,
Hol csatangol mostanába?

Új ficsúrok, asszonykák
Nekem, kérem, azt mondták,
Mostanába más a módi,
Nem divat már futni-lótni.

Én hallgattam az intelmekre,
Felköltöztem az internetre.

Untam is már lótni-futni,
Meg hát aztán, tetszik tudni,
Délutánra általában
Átkozottul fájt a lábam.

 Késő volt, mentem haza, lelkem 
az elmult nappal küszködött, 
mentem, mogorván, kimerülve, 
a kertek és villák között, 
nem is én mentem, csak a lábam 
vitt a fekete fák alatt, 
két lábam, két hű állatom, mely 
magától tudja az utat. 

S egyszerre a májusi éjben 
valami hullám megcsapott: 
illatok szálltak láthatatlan, 
sűrű és nehéz illatok, 
a lélegző, édes sötétben 
szinte párolgott a világ 
és tengerként áradt felém az 
orgona, jázmin és akác. 

Láthatatlan kertek mélyéből 
tengerként áradtak felém, 
nagy, puha szárnyuk alig lebbent 
és letelepedtek körém, 
a meglepetés örömével 
lengették tele utamat 
s minden gondot kifújt fejemből 
ez a szép, könnyű pillanat. 

S mintha élt volna, minden illat 
külön megszólalt és mesélt, 
ittam a virágok beszédét, 
a test nélkül szerelmes éjt; 
a rácson kísértetfehéren 
áthajolt hozzám egy bokor 
s úgy töltött csordultig a lelke, 
mint szomjú palackot a bor. 

És részegen és imbolyogva 
indultam nagylassan tovább, 
s új tenger dőlt a szomszéd kertből 
új bokor az új rácson át, 
s az illattól már illatos lett 
tüdőm és szívem és agyam, 
egész testem elnehezült 
s azt érezte, hogy szárnya van. 

Hogy értem haza, nem tudom már. 
- A gondom ma se kevesebb. 
De azóta egy kicsit újra 
megszerettem az életet, 
s munka és baj közt mindig várom, 
hogy jön, hogy majd csak újra jön 
valami fáradt pillanatból 
valami váratlan öröm.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az igazi tavasz kiteljesedésének  ideje május, nevét a római termékenység istennőjéről, Majáról kapta.
Régi magyar neve pünkösd hava, de ismert a tavaszutó elnevezés is, csillagászok szerint ikrek hava.

 

A keltáknál Beltane az ünnep neve, mely a fényistenük (Bel) tüzét jelenti. Más elképzelések azonban a közel-keleti Baál istenre vezetik vissza eredetét. Beltane az ifjú Isten férfivá serdülésének ünnepe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bizonyos emberek rosszul tűrik a hatalmat maguk felett: él bennük egy mániás vágy arra, hogy azt csináljanak, amit akarnak. Ezzel kezdődik az emberiség története is: "Csak két fa gyümölcséből ne egyetek", mondta az Isten. Mi a válasz? Csak azért is... Még az Isten hatalmát sem fogadom el, és azért is eszem abból, amiből nem lenne szabad. Az emberek egy része ilyen, de nem mindenki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nyári busz fullasztó melegében,
Kék-bóbitás sapkája keretében,
Anyja mellére békén odabújva,
Szemben velem egy esztendős fiúcska.

Szeme azúrját kerekíti tágra,
Úgy néz a furcsa idegen világra,
Ami én vagyok, aki mostan boldog
Gyönyörűséggel arcába mosolygok.

Csak néz rám, néz rám, komolyan, sokáig,
Míg szirom arca gömbölyűre válik,
Ahogy a bimbó feslik szét a bokrán,
És édesdeden visszamosolyog rám.

Uram, áldalak a nyárban.
Aranykalászos határban
száll most hálával teli
trónusod elé az ének,
tüzéért a nap hevének,
mert a szemet érleli.
Esőcseppek záporáért,
hajnalok hűs harmatáért,
mindenért az ég alatt
vigassággal áldalak.

Friss vetés, szép zöld ígéret
magot hozott és megérett,
s amint lengeti a szél,
zizegő, szelíd szavával,
hitet tevő himnuszával
nagy jóvoltodról beszél.
Boldog, aki érti, hallja,
s míg aratni indul karja,
miközben rend rendre dűl,
Téged dicsér egyedül.

 Szeretnék énekelni Néked,
Uram, nyisd meg ajkamat,
hogy szent legyen mindig az ének,
amely szívemből felfakad.

Hadd zengjem, el, hogy százszor áldott
keresztednél ki megpihen,
hadd zengjem el, hogy megtalált ott
s békére lelt az én szívem.

Szeretném énekelni másnak
hogy Néked énekelni jó,
hogy életünk bús lázadás csak,
míg el nem ér az égi Szó.

Azt zengeni, a Szót a Szódat,
mely életet adott nekem!
Szeretnék énekelni Rólad
halálig engedelmesen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tenger az élet. Sok ezer év óta hullámzik velünk, sok ezer év óta hullámzik velem.
Vízcseppek vagyunk, jelentéktelen, szürke kis parányok, mind, mindannyian.

Néha fent vagyunk, néha lesüllyedünk. Tenger az élet. Mindannyian keresünk mindig, keresünk egy másik vízcseppet a nagy, szörnyű óceánban. Néha megtaláljuk. Összesimulunk egy pillanatra, aztán jön egy hullám és felkap, vagy leránt a mélybe, és mi keresünk, keresünk újra tovább.

 Szeretni szívből, igazán,
átlépni a bezártság falán.
Segítő kezet nyújtani,
másokban reményt gyújtani.
Élni egy teljes életet,
felrázni csüggedt lelkeket.
Megérteni, hogy kik vagyunk,
s magunk után majd mit hagyunk.
.
Hálásnak lenni mindenért,
a hétköznapi kincsekért.
A múltat elfelejteni,
útmutatókat fejteni.
Mindig a jelent élni meg,
boldoggá tenni sok szívet.
Magamban megtalálni azt,
amit oly sok tudós kutat.
.
Szeretni, ahogy csak lehet,
szebbé tenni az életet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mikor az ember átlépi az élet küszöbét,
és felsebzett sorsára könny-eső szitál,
hazavágyik hársillatú kicsi falujába,
ahol még szeretetről mesél a ház, a kert, a táj.

 

 

Virágok, lepkék, élő, szép természet,
melyik művész tudna versenyezni véled?
Utánozni? Talán. S színeid lelopni.
Csak az egy pillanat, s azt meglehet szokni.
Ám te újra, s újra élőbbet varázsolsz,
közelebb viszel az élet igazához.
Mutatsz szép csodákat, tökéletességet,
s hogy múló az élet, ám sosem ér véget.
Mert a változás is ténykedésed része,
s megújulni képes a világ egésze.
Megkopott formákból más, csodásabb lép ki,
mely a szemlélődőt újból megigézi.

Április 22-én ünnepeljük a Föld napját. A nap elsődleges célja, hogy a környezetvédelem időről-időre az érdeklődés középpontjába kerüljön.

Magyarországon 20., a világban 40. alkalommal tartják meg április 22-én a Föld napját. Az életre hívója Denis Hayes, aki 1970-ben egyetemista volt, ma viszont az alternatív energiaforrások nemzetközi hírű kutatója. 40 év alatt elérte, hogy világszerte ezernél több szervezet vesz rész a Föld napja programjainak lebonyolításában.A mozgalom jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”.Ma már száznál is több ország kapcsolódott be a programba.Ezen a napon szerte a világban olyan programokat rendeznek, amelyekkel tanulmányozhatjuk a Földet és élővilágát, természeti környezetünket.

 

 

Oly szép, mikor bús, hosszú éjszakára

A láthatárt új hajnal fogja át.

Pirul az ég s az ébredő, setét föld

Boldog sejtésben sírja harmatát.

Mikor rám néztél, mélyen elpirultál,

Míg szép fejed szelíden meghajolt.

Ó kedvesem! E bűbájos pirosság

Kezdődő üdvöm hajnalpírja volt!

Ha gondolok rá, nedvesül az arcom.

Halk permetegként hull a könny oda.

Ne félj! E könny itt hajnalodni kezdő

Boldogságomnak csendes harmata.

 Feltámadás!
"A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: "Elvitték az Urat a sírból, s nem tudjuk, hova tették."
Erre Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett. Futott mind a kettő, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz.

 "Piros hajnal hasadj meg,
Abban, Mária, nyugodj meg.
Aki ezt a napot felhozta,
Mennyországot megnyitta,
Poklot összetöreti,
Néked adom lelkemet,
Fekete földnek testemet,
Az emésszen meg engemet.
Ma van péntek,
Annak napja,
Az Úr adta magát nagy kínra,
Szabad akaratra.
Jézust magos keresztfára fölfeszítették,
Szent fejére töviskoronát tettek,
Onnan is hullott áldott piros Szent Vére,
Két kezét két kemény vasszöggel odaszögezték.
Két lábát egy kemény vasszöggel odaszögezték,
Onnan is hullott áldott piros Szent Vére.

1. Jézust halálra ítélik
2. Jézus vállára veszi a keresztet
3. Jézus először roskad le a kereszt alatt
4. Jézus édesanyjával találkozik
5. Cirenei Simon átveszi a keresztet
6. Veronika letörli kendőjével Jézus verítékét
7. Jézus másodszor roskad le a kereszt alatt
8. Jézus szól a síró asszonyokhoz
9. Jézus harmadszor esik el a kereszt alatt
10. Jézust megfosztják ruháitól
11. Jézust a keresztre szegezik
12. Jézus meghal a keresztfán
13. Jézus testét leveszik a keresztről
14.

 Nézz fel ember egyszer vággyal Golgotára!
Durván ácsolt három kínos keresztfára.
Az egyiken átok, a másikon áldás,
harmadikon eljött néked a megváltás!

Hittel, alázattal közeledj feléje!
Szívedbe költözik az öröm és béke.
Az Úr Jézus vére bűneid lemosta.
Helyetted kínhalált halt az Isten Fia!

A tiszta és szent, a bűntelen és áldott
Egyszer s mindenkorra neked megbocsátott.
Higgy s mindent lehet, ne csüggedj, ne lankadj,
az elkezdett úton Benne bízva haladj!

 Sík Sándor: A keresztút

XI. Stáció

Áll a Kereszt az ég alatt,
A föld felett.
Tajtékot ver lába körül
A gyűlölet.
Alul halálos gyűlölet,
Fölül halotti csend.
Föld kiveti, s be nem veszi
Az ég sem odafent.
Ember Fia, Ember Fia,
Egyedül vagy a puszta végtelenben!
- Én Istenem, én Istenem,
Miért hagytál el engem?

Egyedül lenni: emberek között
Elátkozott,
Egyedül lenni: az Isten előtt
Elkárhozott,
Egyedül lenni: önmagadnak is
Csak undora, -
Hát ezt is, ezt is megtapasztalod,
Ember Fia!