Szerintem fontos, hogy kiben mi van. Hogy kinek mi az útja, hogy rálépjen, hogy higgyen benne, hogy merjen lépni, és ne foglalkozzon azzal, ha valaki le akarja róla rugdosni. Egyszer kell kibírni, meg még egyszer, utána talán már sokkal könnyebb, harmadszorra meg már nem is fog érdekelni, hogy más mit mond. Az utad viszont annál inkább, amin a megérzéseid visznek előre. Nem kell más, csak hit abban, hogy amit érzel, az a tuti. Tudni, hogy nem okozhatnak csalódást.

 

 

Bükkszentkeresztről Gyuri bácsi a füves ember és Dr. Dávid Tamás
professzor, a Magyarok Házából ill. Lébényből üzeni tisztelettel:
Emberek!
Ébresztő!!
Gyógyítható a rák!!!
Mindig is gyógyítható volt!

Immunrendszer gyors tuningolásával, macskakarom és más
gyógynövényekkel, vitaminokkal, vörös szőlő maggal, más
antioxidánsokkal, kezdeti stádiumban tökéletesen GYÓGYÍTHATÓ A RÁK!
Megelőzésre, az immunrendszer erősítésére törekedjetek!!!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Július 1-től életbe lép a szigorított KÖTELEZŐ SZÜLŐTARTÁS!- perelhet a szülő ha nem kapja meg a neki járó szülőt illető tartást!

Július 1-től életbe lép a szigorított KÖTELEZŐ SZÜLŐTARTÁS!- perelhet a szülő ha nem kapja meg a neki járó szülőt illető tartást!Pereskedéssel..

 

Pereskedéssel járhat, ha nem fizeti a szülőtartási díjat!

FIGYELEM – MEGSZAVAZTÁK – JÚLIUS 1-TŐL ÉLETBE LÉP A KÖTELEZŐ SZÜLŐTARTÁS!!!

Habár nem új jogintézményről van szó, a módosítással mégis nyomatékosítanák a gyermekek szüleik irányába fennálló tartási kötelezettségét.

"Meg kell tanulnom bízni a sorsban. Abban, hogy akinek mellettem kell lenni, az mellettem is marad."

/Oravecz Nóra/

 

http://civilhir.net/vilagraszolo-botrany-megdobbento-riport-31818

 

 

 

 

 

 

Nagyon hosszú az olvasmány.Linket tettem fel.ADD TOVÁBB.

 

Jó reggelt és szép napot kívánok.
Remélem, hogy ez a gyönyörű nap, hogy Isten ad nekünk a cuki kis kedvességet, és én is új erőt, hogy tovább előre bízol Istenben,
A hit növeli a közepén nehézségek,
Milyen nagy mit jelentenek ezek a szavak a léleknek, amely harcolt. A hit az erő, amit Isten adott, ami, ha összejön, akkor hozd a láthatatlan dolgok egy fény, és amelynek révén, a lehetetlen dolgok is lehetséges.
Az a tény, hogy a látás késő, nem jelenti azt, hogy Isten valaha is meggondolod magad, vagy megfeledkeztek rólad,
Az alkalom, hogy fix a helyzetet nem lehet megfelelő az Isten, hogy megkapja a teljes dicsőséget és a haszon a bizalmat.

Hogy mit kívánok neked a Hét minden napjára?
Azt, hogy lássál,
hogy a sötétben is lásd a fényt.
Hogy a háborgó világ ellenére is
béke lakjon szívedben.
Hogy egyedül se legyél magányos,
Hogy tudjál örülni a vannak,
Hogy ne hazudj magadnak hamis örömöket,
Hogy megtaláld a kezdet tisztaságát,
Hogy ne sirasd az időt,
Hogy meglásd benne a végtelen lehetőségét,
Hogy a csendben, a benned lévő csendben
meghalljad a lelked szavát.

Hogy mit kívánok neked ?
Bölcsességet kívánok, sok-sok bölcsességet,

hogy felismerd hogyan helyes lépned,
mit érdemes meglátnod,

mit kell megtenned, hova kell eljutnod,
hogy soha, semmit ne kelljen megbánnod.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szépség Isten egyik legritkább és legdrágább adománya. Hálásak lehetünk, ha birtokában vagyunk, de akkor is, ha másoknak jutott, és mi gyönyörködhetünk benne.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rózsák rózsája

Rózsák rózsája, virágnak virága,
Hölgyek hölgye, királyok királya.
Gyönyörű rózsa, angyali fényű,
Vágyó, boldog virág, szűz erényű -
Malaszttal teljes, áldott szépségű -,
Te nyomor s fájdalom csitítása,
Rózsák rózsája, virágnak virága,
Hölgyek hölgye, királyok királya.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csak egy röpke fohásszal is bejelentés nélkül kopogtathatunk bármikor Istennél. Nem kell lesni, míg ránk kerül a sor, mint a földi előkelőségek ajtaja előtt, s holmi választékos beszéden sem szükséges törni a fejünket. Ahhoz, hogy Istenhez forduljunk, alkalmas az idő bármely pillanata, mert éjjel-nappal audenciát tart, öröktől fogva örökké és mindenütt , a falakon belül és kívül, a konyhában és az istállóban, az erdőben és a hegytetőn, a pultnál és a műhelyben.

 

ZSOLT. 103.1-2. "ÁLDJAD ÉN LELKEM AZ URAT ÉS EL NE FELEDKEZZÉL SEMMI JÓTÉTEMÉNYÉRŐL! A felolvasott Igében a zsoltáríró mintegy unszolja a lelkét, hogy nyíljék meg Istent dicsérő hálaadásra, az Úr előtt! Nem azt mondja, hogy áldjad én ajkam az Urat, hanem így: “Áldjad, én lelkem az Urat, és egész bensőm az őszent nevét”. A hálaadás nemcsak azt jelenti, hogy összekulcsolom a két kezemet, és köszönetet rebegek. Több annál: magatartás, az egész bensőmet átjáró lelki melegség, a szív hőmérséklete - amit ha az ember azután köszönet formájában ki akar fejezni, úgy érzi, hogy csak nagyon kis töredéke fér bele a kimondott szavakba!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A győri székesegyház Szűzanya-kegyképe 1697. március 17-én vérrel könnyezett. Az évfordulón minden évben búcsúünnepet tartanak. Idén Stanisław Dziwisz bíboros mutatja be az ünnepi szentmisét, egyúttal a Győri Egyházmegyének ajándékozza Szent II. János Pál vérereklyéjét.

Idén, a kegykép vérrel könnyezésének 319. évfordulóján a Győri Egyházmegye ismét zarándoklatra várja a híveket a Könnyező Szűzanyához.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A te utadat sose törje bánat,
Vagy ha töri is képzeld eléd e rózsa szálat
Ha majd távolról nézek vissza, eszembe jutsz mégis
A rózsa szálat vidd el, vele megyek én is.

 

Isten áldása legyen az áhitatok olvasóin!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Néha egyik gond éri a másikat,
egyet megoldasz, két újat termel,
köztük az Idő nyugtot nem hagy,
s néha körötted csupa kérdőjel
életed...

Néha belefáradsz, úgy érzed, hasztalan
minden, mit elvégzel, elszáll a széllel,
megelégednél, ám nyomában ott van
számtalan új tétel és kérdőjel -
nézheted...

Néha rádöbbensz, ez az egész léted,
verseny az idővel és állandó szükség...

"Annyira szeretném ezeket az embereket felrázni, rádöbbenteni arra, hogy drága, egyetlen életüket pocsékolják el. Hogy lehetne az embereket a félénk, helyben tipegő, önzés burkában besavanyodott életükből kimozdítani? Felszabadítani a szeretet, az alkotás, a valós létezés csodálatos szép világára? Hogy tudnám elmondani érthetően, megmutatni azt a tiszta örömet, mely melyet a szeretet útján, botladozva is, de elinduló ember megtapasztalhat?
Lehet, hogy izgalmas egy számítógép előtt ülve vezetni egy autót, szimulált hajtűkanyarokat bevenni, de mennyivel izgalmasabb becsületes munkád gyümölcseként megvásárolt autódat vezetve családodnak megmutatni gyermekkorod szép, mesés tájait.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Heaven és Isten szobája; az, hogy a nyílt tengeren és az eső a finom kenyér a mennyből, egy ruha, aminek zsebe tele ígéretekkel, ez a hit Istenben, és az éhség és szomjúság minden A Szellem, mi viszi rá, hogy belibegj az új Istene, egy ígéretes nap az igazságszolgáltatást.
Mint minden élőlény egyedi minden egyike azoknak a dolgoknak, amelyek írta a könyvében, anélkül, hogy eltűnt az egyik; szóval te viszed a szellemed, a különösen a küldetés konkrét profilja, a releváns országismeretet és a váltás faragás különösen a A szívócső grace.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy szenvedély ez hozott nekem a lelket, és eggyé vált a kezem és a szívem, mint egy patak, mely egy forrástól, hogy leugrik az örök életre. Semmi sem tud rövidítsd le,
Ez a szívverés, hogy elvette a saját életét, megtörténik és túlcsordul a történtek ellenére, nem volt az újságban, és a festék, túllépett, mind a virtuális világban, hogy átmenjen incurcionar, a a szellem, takaró és dobog A valóság kézzelfogható, mert minden ezeket a szavakat, extra szegecs fut keresztül az isteni, és hangok és visszhangzik a pletykákat egy próféta készítette nagyobb, mint a Los Angeles-ben alakult szonettek alkotók, a szavak, amiket építeni a mennyei és rajzok, amelyek kivégezni próféciák És nagy kastélyokban dicsőségtől semmi, ez még csak nem is mint én voltam.

Engedd el magad át a szél a lélek, hogy létrehozd az élet vize, ha maga egy szélmalom, maradj ezen a hajón ez meghatott gyertyák mindenhol rohad a momentum, cursa carver, felvillanyozott és indulatos, engedd meg magadnak, hogy megfigyeljem Asorado, mint a dicsőség kisugároz rajtad keresztül, anélkül, hogy indukálta egy szemernyit sem azok közül a vizek sokoldalú, frissen, kiváló, meggyőző, és egyedi a tüzek, és torvellinos, hatásos öntözési lanyha aviditás, formálja a legnagyobb vulkánkitörés rhemas a szavakat, Emblematikus a kairosz.

Az amerikaiak megdöbbentően magas százaléka gondolja azt, hogy az Utolsó időkben élünk. A hittel kapcsolatos kérdésekre specializálódott Barna csoport által végzett közvélemény kutatás eredményei szerint a tizennyolc éven felüliek 41 százaléka úgy gondolja, hogy „a világ jelenleg a bibliai próféciákban „utolsó időként” emlegetett korban jár.”
Bár ez az arány mindenképpen említésre méltó, a különböző felekezeteken belüli számok még érdekesebbek.

Egyszer, nagyon régen, egy város főterén,
megjelent egy ifjú, nyalka, deli legény.
Arról áradozott, büszkén mondogatta,
milyen szép a szíve: ép minden darabja.
A népek csodálták szíve simaságát,
tökéletességét, s nem találták mását.
Nem volt karcolása, nem volt repedése,
seb sem csúfította, szép volt a verése.
Nem hiába büszke ifjú viselője,
a szíve tökélyét nem vitatják tőle...

Ám most egy morajlás. Megnyílik a tömeg.
Közeledni látszik egy halk szavú öreg.
Mintha csak magának beszélne a bátya,
- görbe hátat takar, elnyűtt vén kabátja.
Csendesen megszólal, igen bölcsen érvel:
Az ifjú szép szíve övével nem ér fel.
A tömeg figyelme immár rá irányul,
de jő’ már az ifjú, Ő sem marad hátul.
Harag támad benne, - Hogy ez mit merészel!
Hogy szállhat versenybe az Ő szép szívével?
- Hasonlítsuk össze, vedd le a kabátod!
S ím a vén embernél erős szívet látott.
Hangos dobbanása messzire hallatszott,
ám külső szépsége többeket aggasztott.
Tele volt sebekkel, több darabból vérzett,
mi is tartja össze, egybe az egészet?
Hiányzó részeit máshonnan pótolták,
nem is válogatva, csak úgy, összehordták.
Pár lyuk is tátongott, ütött-kopott darab,
csodálja az ember, hogy még egyben marad.
Ám az öreg mondá: Fogjátok fel ésszel,
el nem cserélném én az ifjú szívével.
Megismerek rajta minden egyes sebet,
minden sérülése egy-egy embert jelent,
kiknek ajándékul szeretetem adtam,
szívemből kitépett egy-egy kis darabban.
Pár darabkát én is kaptam viszonzásként,
s nem bántam a cserét, ma sem tennék másként.
Mert akik szeretnek, szívből kapnak, s adnak,
szerető szívedet ne tartsd meg magadnak.
A kis szívdarabkák gyönyörű emlékek,
azok, kiktől kaptam, mind szívemben élnek.
Megosztott szeretet fűzi össze lelkünk,
mindig emlékeztet, mily jó volt szeretnünk.
Néha olyan is volt, amikor csak adtam,
szívemért cserébe viszonzást nem kaptam.
A szeretet jelent egy kis kockázatot,
- de hidd el, megéri, ezért kockáztatok.
Néhány sebből vérzik, lyuk is van már rajta,
szerettem olyat is, aki nem akarta.
Egyszer tán megérti, s visszatér majd hozzám,
befoltozva szívem, szeretetet hoz rám.
Látod, kedves fiam, ezért szép a szívem,
mert használni mertem, istenemhez híven.
S lám, az ifjú ember szeme megtelt könnyel,
nem tudott elmenni, hencegő közönnyel,
inkább az öreghez még közelebb lépett
és a szép szívéből egy darabot tépett.
Reszkető kezével az öregnek nyújtja,
szeretet példáját tőle megtanulja.
Az öreg is adott megtépett szívéből,
s az ifjú szív dobog a szeretetétől.
Nem oly tökéletes, mint annak előtte,
ám szebb, a szeretet fonala beszőtte.
Arcukat a mosoly szép keretbe fonta,
szemük tiszta fényét be is aranyozta.
Elbúcsúztak szépen, aztán útra keltek,
szerető szívükben megnyugvásra leltek.

Milyen szomorú is, ha utad úgy járod,
tökéletes szíved önmagadba zárod.
Hiányzik belőle az öröm, a szépség.
Engedd, hogy nevüket mások belevéssék!

 

Egy érett keresztény nem azon aggódik, hogy bejut-e a mennybe, hanem azon, hogy mások bejutnak-e. Gondoljunk Mózesre, aki a saját örök életét is hajlandó volt kockára tenni, hogy közbenjárjon azokért, akik nem tétováztak volna, hogy beverjék a fejét egy kővel, majd magára hagyják őt a sivatagban. Morris Venden

Ma reggel ezt olvastam:
Barátom, a Biblia olvasását elsősorban ne tartsd kötelességnek. Úgy tekints a Szentírásra, mint szerelmes levélre. Mit tesz egy fiatalember, amikor levelet kap a szerelmétől? A következőképpen gondolkozik: „Ó, mennyire idegesítő! Nincs kedvem elolvasni ezt a levelet, mert fáradt vagyok! Csak úgy kötelességből azonban mégis átfutok a sorokon!” Így tesz? Nem, bizonyára nem. Ellenkezőleg, reménykedve várja a levelet, türelmetlenül nyitja föl és lélegzetvisszafojtva olvassa el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagy Ferenc: Édesanyám

Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból..
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.
Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sir az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.
A amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Napunk fénye szikrázik, úgy csillog aranya!
Remegő két kezével terítőt varr anya.
A ráncos, idős arcán meg-megcsillan a fény.
Hányszor hajolt fölébem, még annak idején.

Hányszor kutatta arcom, hogy nincs-e baj velem?
Hányszor gyógyított, mikor feküdtem betegen?
Hány mesét mondott nékem, vagy énekelt egy dalt?
Értem dobbant a szíve, Ő mindig jót akart!

 

Nem tudom, hogy mostanába
Mért üres a postaláda.
Megy az ember oskolába,
Belekukkant, belenéz:
Se képeslap, se levél.

Postás bácsi, mondja, drága,
Hol csatangol mostanába?

Új ficsúrok, asszonykák
Nekem, kérem, azt mondták,
Mostanába más a módi,
Nem divat már futni-lótni.

Én hallgattam az intelmekre,
Felköltöztem az internetre.

Untam is már lótni-futni,
Meg hát aztán, tetszik tudni,
Délutánra általában
Átkozottul fájt a lábam.

 Késő volt, mentem haza, lelkem 
az elmult nappal küszködött, 
mentem, mogorván, kimerülve, 
a kertek és villák között, 
nem is én mentem, csak a lábam 
vitt a fekete fák alatt, 
két lábam, két hű állatom, mely 
magától tudja az utat. 

S egyszerre a májusi éjben 
valami hullám megcsapott: 
illatok szálltak láthatatlan, 
sűrű és nehéz illatok, 
a lélegző, édes sötétben 
szinte párolgott a világ 
és tengerként áradt felém az 
orgona, jázmin és akác. 

Láthatatlan kertek mélyéből 
tengerként áradtak felém, 
nagy, puha szárnyuk alig lebbent 
és letelepedtek körém, 
a meglepetés örömével 
lengették tele utamat 
s minden gondot kifújt fejemből 
ez a szép, könnyű pillanat. 

S mintha élt volna, minden illat 
külön megszólalt és mesélt, 
ittam a virágok beszédét, 
a test nélkül szerelmes éjt; 
a rácson kísértetfehéren 
áthajolt hozzám egy bokor 
s úgy töltött csordultig a lelke, 
mint szomjú palackot a bor. 

És részegen és imbolyogva 
indultam nagylassan tovább, 
s új tenger dőlt a szomszéd kertből 
új bokor az új rácson át, 
s az illattól már illatos lett 
tüdőm és szívem és agyam, 
egész testem elnehezült 
s azt érezte, hogy szárnya van. 

Hogy értem haza, nem tudom már. 
- A gondom ma se kevesebb. 
De azóta egy kicsit újra 
megszerettem az életet, 
s munka és baj közt mindig várom, 
hogy jön, hogy majd csak újra jön 
valami fáradt pillanatból 
valami váratlan öröm.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az igazi tavasz kiteljesedésének  ideje május, nevét a római termékenység istennőjéről, Majáról kapta.
Régi magyar neve pünkösd hava, de ismert a tavaszutó elnevezés is, csillagászok szerint ikrek hava.

 

A keltáknál Beltane az ünnep neve, mely a fényistenük (Bel) tüzét jelenti. Más elképzelések azonban a közel-keleti Baál istenre vezetik vissza eredetét. Beltane az ifjú Isten férfivá serdülésének ünnepe.